A tárcavezető sajtótájékoztatóján a döntést egyebek mellett azzal magyarázta, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalma megosztó kérdésnek bizonyult az elmúlt egy évben. Kifejtette: bár a kormánypártok eredeti célkitűzései megvalósultak a jogszabállyal - hiszen a kiskereskedelemben egy munkavállalót sem lehetett munkára kényszeríteni az elmúlt egy évben, a kereskedelmi szektor és a foglalkoztatottság bővült, a forgalom egy része pedig átterelődött a multinacionális cégek felől a közepes vállalkozások irányába -, de "nemcsak a gazdasági célkitűzéseket kell értékelni", mert "hat évvel ezelőtt arra kaptunk mandátumot, hogy az emberekkel együtt kormányozzunk".
"Fontosak az elemzések, fontosak a vélemények, de a legfontosabb mégiscsak az, hogyan gondolkodnak erről az emberek", és "az elmúlt egy évben nem sikerült meggyőzni őket arról, hogy ez az intézkedés az ő szempontjukból is sikeres" - jelentette ki Rogán Antal. Külön kiemelte, hogy nem sikerült meggyőzni a nőket, mert közülük sokan hangsúlyozták: a vasárnapi munkavégzés tilalma megnehezíti a családok mindennapi életét.
A miniszter arra is kitért, mérlegelni kellett, érdemes-e népszavazást tartani a kérdésről, milliárdokat elkölteni erre, politikai vitákat vívni róla. "Akkor, amikor egyébként a kormány meggyőződése szerint van egy, az ország szempontjából sokkal fontosabb kérdés az asztalon: a Brüsszel által a napokban is erőltetett kényszerbetelepítés ügye" - mondta.
Mindezt mérlegelve a kabinet arra az álláspontra helyezkedett, hogy felelőtlenség lenne népszavazást tartani a témában - közölte.
Rogán Antal úgy fogalmazott, hogy a törvény tavalyi hatálybalépését megelőző, azaz a 2015. március 14-i állapot állhat helyre mind a munkavégzésre, mind a pótlékok szabályozására vonatkozóan.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője közölte, az Országgyűlés akár már kedden - kivételes sürgősséggel - szavazhat a most benyújtott előterjesztésről, így az akár már a hétvégén hatályos lehet.
MTI
