„Viharsarok” az Ulászló utcában

– A 2019 őszén megválasztott önkormányzati koalíció még mindig szembesül olyan ügyekkel, amelyeket a kerület korábbi vezetésének kellett volna megoldania. Ilyen az Ulászló utca–Zsombolyai utca–Kökörcsin utca–Vincellér utcai saroktelek kérdése is – emelte ki a polgármester. – Ennek értékesítéséről a korábbi fideszes vezetés döntött, az előkészítésre – amelybe nem vonták be a helyi lakosokat – csaknem 100 millió forintot fordított. A telek tervezési és beépítési dokumentumait, az építési engedélyt örökül hagyták a jelenlegi vezetésre – tette hozzá László Imre.

A médiában „saroktelekként” elhíresült, Ulászló utca 58. címen nyilvántartott mintegy 3300 négyzetméteres ingatlan zöld sziget a környéken. A rajta lévő villában a II. világháború előtt tüdőgondozó volt, ennek a parkjából maradhatott meg máig több tucat nagy fa. Később a csecsemőgondozó- és védőnői szolgálat, illetve egy külön építményben az ÁNTSZ működött itt, de 2013 óta senki sem használja a lepusztult épületeket, a bekerített telken csak a madarak fészkelnek (köztük védett fajok is).

A kerületi önkormányzat több cikluson átívelően próbálkozott a saroktelek sorsának rendezésével, amit nem könnyített meg annak tulajdoni helyzete. Az ingatlan egyharmada ugyanis állami kézben volt – osztatlan közös tulajdonban az önkormányzattal –, az ÁNTSZ vagyonkezelői joga volt bejegyezve rá. Újbuda Önkormányzata még 2008 szeptemberében kezdeményezte, hogy az állami hányad ingyenesen kerüljön át önkormányzati tulajdonba. A kérelemben közölni kellett, milyen feladatra használnák az ingatlant, a szocialista vezetésű önkormányzat a lakásgazdálkodás mellett egészségügyi alapellátást szolgáló intézmény elhelyezését jelölte meg.

A kérelem elbírálása jócskán elhúzódott, így 2011-ben az akkor már fideszes önkormányzat ismét benyújtotta. A döntés 2014-ben született meg, végül a saroktelek 2015 júliusában került teljes egészében az önkormányzat birtokába, amiért támogatásként 50 millió forintot fizetett ki. A megállapodás értelmében az ingatlannak a korábbi állami hányadnak megfelelően, vagyis egyharmad részben kellett továbbra is közhasznú funkciót adni (ez 1101 négyzetméternyi területet jelent), a többi részét szabadon hasznosíthatónak minősítették.

A vagyongazdálkodási osztály 2016. évi beszámolójában az épület felújítását nem tartották gazdaságosnak, megállapították azonban, hogy lebontása után az ingatlan kedvező paraméterekkel építhető be (70 százalékos beépíthetőség, 4-es szintterületi mutató). Az elkészült tanulmányterv szerint a telekre két épület került volna, mindkettőnek a földszintjét egészségügyi alapellátásra vették volna igénybe, összesen több mint 500 négyzetméteren. Az épületek többi részét az önkormányzat tervezte hasznosítani, de szó volt az ingatlanon létesítendő pihenőparkról, közösségi térről is.

Az önkormányzat 2016-ban szerződést kötött az Archi-kon Kft.-vel a telken lévő létesítmény bontási terve, valamint lakóépület építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére (38 millió forint + áfa értékben). Az építésziroda honlapján ma is látható (2017-es dátummal) az odaszánt két épület látványterve, a projekt leírása szerint „gyermekegészségügyi központot és a beruházást megalapozó 42 db lakást kellett elhelyezni a kertvárosias tömbbelsőben”. A Bartók Béla út felé néző árkádsorra üzletet, a tér sarkára kávézópavilont terveztek, információk szerint 56 férőhelyes mélygarázst is kialakítottak volna. A tervezésre végül összesen csaknem 50 milliót költött a 2019 októberéig hivatalban lévő önkormányzat, de a fejlesztéshez nem láttak hozzá. A környékbeliekkel nem egyeztettek, lakossági fórum az ügyben nem volt. (A mostani Fidesz–KDNP-frakció álláspontját – mivel Csernus László frakcióvezető nem járult hozzá hosszú nyilatkozata szerkesztéséhez – terjedelmi okokból nem tudjuk közölni. Álláspontjuk megismerhető a kerületi Fidesz, illetve a frakció tagjainak Facebook-oldalán.)

A telken lévő 58 fából 24-nek a kivágásával járó, ugyanakkor a megengedettnél jóval kisebb, 32,81 százalékos beépíthetőséggel, illetve 2,01-es szintterületi mutatóval számoló projekt építési engedélye tavaly novemberben lejárt, de tekintettel a járványra idén november 2-áig meghosszabbították. (Mint a 24.hu megírta, erről az engedélyt kiadó I. kerületi kormányhivatalnak értesítenie kellett volna minden szomszédos ingatlan tulajdonosát; a hivatal szerint ez megtörtént, az érintettek szerint nem.)

A mostani önkormányzat képviselő-testülete – amely a veszélyhelyzetben csak online módon fejezheti ki véleményét a polgármesternek az előterjesztésekről – idén február 25-én jóváhagyta, hogy nyilvános pályázatot írjanak ki az ingatlan és a rajta lévő épületek értékesítésére, ami április 7-én meg is történt. A pályázók a meglévő építési engedélyezési tervek szerinti beruházás megvalósítására jelentkezhettek, és arra is ajánlatot kellett tenniük, milyen áron adják majd el az önkormányzatnak a létrehozandó gyerekrendelőt. A kerület tiszta bevétele a telek eladási ára és a rendelő vételára közti különbség lett volna. Az államtól ingyen megkapott tulajdoni hányadot 15 évig elvben nem lehet eladni, a felmentés megszerzése a nyertes pályázó feladata lett volna.

Az ügy végkifejletében fontos szerepe volt a Saroktelek nevű civil szerveződésnek, amelynek tagjai aláírásgyűjtéssel, online és a sajtóban is az ingatlanfejlesztéssel szemben lobbiztak. A polgármesteri vezetés nevében Hintsch György városüzemeltetésért felelős alpolgármester többször is találkozott velük, minden információt rendelkezésükre bocsátott, közösen tekintették át a terveket, építési engedélyt, helyszínrajzot. A csoport képviselője, Simonyi Balázs lapunk kérdésére elmondta, a pályázat eredménytelenné nyilvánítása csak az első lépés, szeretnének ötletekkel, közösségi önkéntes munkával részt venni a telek „zöld jövőjét” illető 2.0-ás tervezésben. Összességében így látta: „Pozitív folyamat, ha egy önkormányzat tagjai meghallják a lakossági igényeket, szakmai érveket, és a petíció 4600 aláírásának, valamint a nyilvánosságnak hatására tudnak 180 fokot fordulni, progresszíven gondolkodni, és a hasznot pénz, beruházás helyett másban is mérni: zöld környezet, fény, jó levegő, madárdal, tágasság. Ritka az ilyen gesztusértékű kiállás egy sokszínű önkormányzat részéről. Ez az ügy példaértékű lehet más kerületek (önkormányzatok és civilek) számára: van értelme tenni a környezetért, együttműködni. Hisszük, hogy a civil kurázsi, a mi jószándékunkból választott képviselőink belátása, a felkészültség, a jó szándék, a humor, a kulturált kooperáció és a nyílt, egymást nem ellenfélnek tekintő kommunikáció minden esetben célra vezet”.