Február közepétől, a szokásoktól eltérően drámával is várja a közönséget a Karinthy Színház. A színpadon Ronald Harwood izgalmas drámája elevenedik meg. A két felvonásos Szembesítés sok álmatlan éjszakát okozott a rendezőnek és a főszereplőknek: Szántó Erika, Szilágyi Tibor és Papp Zoltán együtt gondolkodtak arról, miként lehet úgy életre hívni a darabban megfogalmazott morális válságot, illetve a kultúra és a politika viszonyát, hogy a közönség az utolsó pillanatba se tudjon könnyen ítéletet mondani.
1936. Berlin, a város az olimpia lázában ég. A játékokon horogkeresztes zászlók lengenek. Wilhelm Furtwangler, a világhírű karmester vezényel, a náci vezérkar lelkesen ünnepli. A darab archív felvételekkel kezdődik, amelyekből később kiderül, hogy a karmestert meghívták a New York-i Filharmonikusok élére is, de ő maradt. Így nyilatkozott: " A politikai vita számomra kellemetlen. Nem vagyok politikus, de képviselem a német zenét, amely az egész emberiségé...". Thomas Mann, a legnagyobb német írók egyike az emigrációból lakájnak nevezi. Toscanini így nyilatkozik: "Aki a Harmadik Birodalomban vezényel, az náci." Vajon osztoznia kell-e a náci hatalom bűnös felelősségében Wilhelm Furtwangler karmesternek? Vajon a kultúra és a politika egymás ellenfelei? A dráma végig ezeket a kérdéseket érinti, hol nagyon markánsan, hol csak árnyaltan.
A karmester II. világháborúban betöltött szerepét firtató vallatására 1946-ban Berlinben kerül sor, erre utal a díszlet is. A győztesek által felosztott, romokban heverő város amerikai szekciójában egy kihallgatótiszt, Steve Arnold (Szilágyi Tibor) őrnagy előtt kell Wilhelm Furtwangler-nek (Papp Zoltán) számot adnia a náci hatalommal való kapcsolatáról. A kihallgatások során egy zene iránt közömbös amerikai átlagembernek kell ítélkeznie a zene mágusáról. A kihallgatótisztet alakító Szilágyi Tibor színész szerint a darabban tükröződő morális válság rendkívül aktuális, „a kérdésekkel ma is viaskodunk...”.
A darabot Karinthy Márton színházigazgató választotta, hogy ezúttal a vígjátékok mellett egy komolyabb hangvételű előadás is bővítse Buda legrégebbi kőszínházának repertoárját.
T. K.
