Budapest vezetése egységesebb, olcsóbban működtethető rendszert és több útfelújítást ígér, a kerületi polgármesterek jelentős része viszont azt látja: nélkülük döntöttek a pénzükről, miközben a helyi feladatok és kiadások náluk maradnak. Újbuda is határozottan tiltakozik, és arra figyelmeztet, hogy a parkolásból származó bevétel nem „talált pénz”, hanem a kerület működésének egyik forrása.
Az újjáalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) október 1-jén több, Budapest finanszírozását és működését alapvetően érintő kérdésről állapodott meg. A csomag legnagyobb tétele az, hogy a kormány egyszeri, 120 milliárd forintos támogatást ad Budapestnek, a főváros pedig eláll a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban indított pereitől. Ezenfelül 2027-től módosul a szolidaritási hozzájárulás rendszere, emellett a főváros legalább 20 milliárd forintnyi működési megtakarítást vállal, a kormány pedig költségvetési felügyelőt rendel ki a Fővárosi Önkormányzathoz.
A csomag legvitatottabb eleme nem közvetlenül a főváros, hanem a kerületek kasszáját érinti. A megállapodás szerint a budapesti parkolási rendszer üzemeltetése, illetve a parkolási díjak beszedése a kerületektől a Fővárosi Önkormányzathoz kerül. A bevételt a főváros nem költhetné szabadon: abból kizárólag a parkolási rendszer működtetését, valamint a fővárosi és kerületi közúthálózat fenntartását, felújítását és fejlesztését lehetne finanszírozni. Még ha ez így lesz is, Újbuda és a többi kerület legnagyobb ezzel kapcsolatos problémája nem oldódik meg: a parkolási bevételeket a kerületi önkormányzatok jelenleg nem csupán az úthálózattal kapcsolatos feladatokra fordítják.
A politikai megállapodás már megszületett, a rendszer részletes jogi szabályai azonban még nem. Az egységes parkoláshoz törvénymódosításra van szükség, ennek feltételeit 2027. március végéig kell kialakítani, majd a Fővárosi Közgyűlésnek is új rendeletet kell alkotnia.
Vagyis egyelőre arról határoztak, hogy milyen irányba menjen tovább a rendszer, de több kulcskérdés – köztük a kerületek pontos részesedése – még rendezésre vár.
Karácsony Gergely főpolgármester azzal indokolja a parkolás átalakítását, hogy a jelenlegi, kerületenként működő rendszer drága és széttagolt. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondta: átlagosan a parkolási bevételek 64 százalékát elviszi a működtetés. Éppen ez az egyik fő ütközési pont. Több kerület hangsúlyozza, hogy saját rendszerét már sikerült hatékonyabbá és nyereségesebbé tennie, ezért nem fogadja el azt az általános érvelést, hogy a kerületi üzemeltetés szükségszerűen pazarló.
Felháborodott kerületek
Ritkán látható egység alakult ki a tervvel szemben: a főpolgármesterrel egyébként baráti vagy politikailag szövetséges viszonyt ápoló polgármesterek egyhangúlag kifogásolták az eljárást. Szinte minden megszólaló ugyanazt sérelmezte leginkább: olyan döntést készítettek elő és fogadtak el, amely alapvetően érinti a kerületi önkormányzatok költségvetését, miközben előzetesen érdemben nem vonták be őket a tárgyalásokba.
Baranyi Krisztina ferencvárosi, Pikó András józsefvárosi, Niedermüller Péter erzsébetvárosi, Rózsa András zuglói és Soproni Tamás terézvárosi polgármester már az FKT ülése előtt rendkívüli sajtótájékoztatón tiltakozott. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere ugyancsak csatlakozott a fellépéshez. Dr. László Imre, Újbuda polgármestere Facebook-posztjában egyértelművé tette: az újbudai pénzekről Újbuda megkérdezése nélkül nem lehet dönteni.
A kerületek érvelése szerint a parkolási bevétel nem egyszerűen egy elkülöníthető nyereségforrás. A helyi önkormányzatok ebből is finanszíroznak útfelújításokat, köztisztasági, közbiztonsági és szociális feladatokat, közterületi fejlesztéseket és más helyi szolgáltatásokat. Újbuda Önkormányzatának tájékoztatása szerint a XI. kerület évente több mint kétmilliárd forinttal kevesebbel számolhat. Zugló esetében ez a szám mintegy egymilliárd; Terézvárosban – a polgármester elmondása alapján – az évi kétmilliárd forintos parkolási bevételből az üzemeltetési költségek után 1,3–1,4 milliárd marad. Józsefváros már a 2027-es költségvetés tervezésénél másfél milliárd forintos kieséssel számol, és október 6-án bejelentették: takarékossági intézkedésekre készülnek. Elsőként a polgármester, az alpolgármesterek és politikai munkatársaik javadalmazásán spórolnának, és egyes fejlesztéseket is elhalaszthatnak.
A tiltakozás jogi síkra is átterelődhet. Több polgármester jelezte, hogy szükség esetén az Alkotmánybíróságig vagy európai fórumokig is elmennének. A tiltakozók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy számukra a konfliktus messze túlmutat a kieső milliárdokon: elvi és önkormányzatisági kérdésnek tartják azt is, ahogyan a döntés megszületett. A módszer különösen azért visszás, mert eddig mind a kormány, mind a főváros vezetése az önkormányzati autonómia és a demokratikus működés erősítését hirdette. A polgármesterek szerint negligálásuk éppen azt a központosító hatalomgyakorlást idézi fel, amelyet korábban maguk is bíráltak az előző kormány önkormányzatokat érintő intézkedéseinél. Pikó András megfogalmazása szerint nem önmagában az egységes parkolás a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a döntést az érintettek nélkül, általa „füstös hátsó szobáknak” nevezett módon készítették elő, ami a korábban bírált politikai gyakorlat visszatérését jelenti. A közös polgármesteri állásfoglalás ezt úgy összegezte: a parlamenti többség jogot adhat egy döntés meghozatalára, arra azonban nem ad felhatalmazást, hogy az érintetteket kihagyják a döntésből.
Újbuda: „A parkolási díj nem talált pénz”
Újbuda álláspontja egyértelmű: a XI. kerület önkormányzata elutasítja, hogy az érintett kerületek érdemi bevonása nélkül vonják el a parkolásból származó helyi bevételeket. Az önkormányzat október 1-jei közleménye szerint elfogadhatatlan lenne, ha Budapest pénzügyi gondjait ismét a kerületi források csökkentésével próbálnák megoldani.
Újbuda különösen azt kifogásolja, hogy a bevétel elkerülhet a kerülettől, miközben a költségek jelentős része helyben maradna. A kerület tartja fenn saját közterületeit, javítja az utakat és járdákat, gondoskodik a köztisztaságról és a zöldfelületekről – nem ritkán fővárosi tulajdonú újbudai területeken is elvégzi mindezeket. Az önkormányzat szerint ezért nem fogadható el egy olyan konstrukció, amely „a feladatot és a kiadásokat nálunk hagyja, a bevételt viszont másnak adja”.
Újbuda esetében a kérdés azért is különösen érzékeny, mert ez Budapest egyik legnagyobb, jelentős átmenő autóforgalommal terhelt városrésze. A fizetős parkolást a kerület nem pusztán bevételi forrásként, hanem közlekedésszervezési eszközként is kezeli: a fizetős zónák szabályozása a helyiek parkolási lehetőségeit, a közterületek használatát és a kerületre nehezedő közlekedési nyomást is befolyásolja. Újbuda álláspontja szerint ezért az ebből származó bevételekről sem lehet a helyiek és a kerület vezetése nélkül határozni. Az önkormányzat hangsúlyozza: kész minden olyan tárgyalásra, amely hosszú távú és kiszámítható finanszírozást teremt, de a kerületi források egyoldalú elvonását nem támogatja. A XI. kerület azt követeli, hogy a parkolási bevételek átcsoportosítását vegyék ki a megállapodásból, és bármilyen, a budapesti önkormányzati rendszert érintő változtatás előtt mind a 23 kerülettel folytassanak érdemi egyeztetést.
Mit mond a főpolgármester?
Karácsony Gergely szerint Budapest jelenlegi parkolási rendszere indokolatlanul széttagolt, költséges, városi szinten pedig nehezen átlátható. Úgy érvelt: ha a közútkezelés jó része fővárosi feladat, nehezen indokolható, hogy a parkolási bevételek döntően a kerületeknél maradjanak. Az október 1-jei ATV-műsorban a főpolgármester azt mondta: érti a kerületi polgármesterek haragját, és annak számos elemét jogosnak tartja, de szerinte a mai állapot fenntartása mellett nem lehet meggyőzően érvelni. A főpolgármester kész vállalni a konfliktust saját politikai szövetségeseivel is, ha az szerinte egy rosszul működő rendszer átalakításához szükséges. Arra a kérdésre, hogy miért nem egyeztetett a kerületekkel, így válaszolt: „Miért, akkor belementek volna abba, hogy lemondanak erről a bevételről?”.
A főváros állítja, hogy a parkolási pénzeket nem a Városháza általános költségvetési hiányának betömésére fordítanák. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója hangsúlyozta: az összeg elkülönített útalapba kerülne, amelyből fővárosi és kerületi fenntartású utak felújítását is finanszíroznák. Ez egyelőre csak ígéret: hogy a gyakorlatban melyik kerület mennyit kap majd vissza, milyen eljárás alapján, milyen utakra és milyen időzítéssel, arról még nincs információ.
Kevesebb helyi mozgástér, bizonytalan fejlesztések
A vita valódi tétje jóval nagyobb annál, mint hogy melyik önkormányzat számlájára érkezik meg a parkolási díj. A kerületi költségvetések zömét kötött kiadások emésztik fel, a parkolás nettó bevétele több kerületben éppen azt a szabadabban felhasználható mozgásteret adja, amelyből kisebb-nagyobb fejlesztéseket, felújításokat vagy plusz szolgáltatásokat lehet finanszírozni. A közvetlen veszély ezért nem feltétlenül az, hogy egyik napról a másikra megszűnik valamelyik kötelező szolgáltatás, hanem hogy el kell halasztani járda- és útfelújításokat, közterületi fejlesztéseket, zöldítéseket, intézményi korszerűsítéseket vagy más, nem kötelező, de a mindennapi életminőséget meghatározó beruházásokat.
Különösen kényes kérdés, hogy mi történik azokkal a feladatokkal, amelyeket papíron a fővárosnak kellene ellátnia, ám az elmúlt években részben vagy egészben kerületi pénzekből végeztek el (lásd összefoglalónkat az ilyen újbudai fejlesztésekről). Újbuda számára éppen ezért a következő hónapok egyik kulcskérdése, hogy milyen garanciák kerülnek be a 2027 tavaszáig kidolgozandó rendszerbe. Mekkora összeg kerül vissza a kerülethez? Automatikusan jár-e majd, vagy külön döntések, esetleg pályázatok alapján? Milyen helyi feladatokat vesz át ténylegesen a főváros a bevételekkel együtt? És mi lesz azokkal a kerületi fejlesztésekkel, amelyeket eddig a parkolási többletből lehetett finanszírozni?
Pikó András, Józsefváros:
„Ezt a döntést […] füstös hátsó szobákban hozták, az érintettek nélkül.”
Tóth József, XIII. kerület:
„Ez olyan, mintha valaki a más tulajdonában álló lakást adná ki.”
Niedermüller Péter, Erzsébetváros:
„Nem hiszem, nem tudom elképzelni, hogy van európai uniós ország, ahol ez így történik.”
Baranyi Krisztina, Ferencváros:
„Semmilyen utalás nem történt arra”, hogy a kormány kompenzálná a kerületeket a parkolási pénzek elvonásáért.
|
Rendkívüli közgyűlést követelnek a polgármesterek Dr. László Imre, Újbuda polgármestere október 9-én a VI., a VII., a VIII., a IX., a XIII., a XIV. és a XVIII. kerület polgármestereivel egyeztetett a kerületi parkolási bevételek tervezett elvonásáról. Mindannyian egyetértettek abban, hogy elfogadhatatlan, ha a kormány és a főváros a kerületek megkérdezése nélkül dönt egy olyan kérdésben, amely alapvetően befolyásolja az önkormányzatok működését és gazdálkodását. A megbeszélésen dr. László Imre hangsúlyozta, Újbuda az elmúlt években jelentős összegeket fordított a parkolási rendszer kiépítésére, fejlesztésére és üzemeltetésére. A városvezetők közös levélben szólítotték fel Karácsony Gergely főpolgármestert, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének (BÖSZ) elnökét, hogy haladéktalanul hívja össze a szövetség rendkívüli közgyűlését, és vizsgálja felül a tervezett intézkedést. A közgyűlésen a BÖSZ jövőjéről is tárgyalni kívánnak. |
