Molnár Iscsu István művészi pályafutását a Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjaként kezdte. A ‘80-as évek legelején barokkos, dekoratív, a romantikát és a szecessziót sem tagadó rézkarcokkal lépett be a kortárs magyar grafika élmezőnyébe. Az a szarkasztikus, fanyar, tréfálkozón szomorkás hangütés, melyet művészete reprezentál, egyedi és különleges a hazai grafikában. Erőssége a kisgrafika; az ex libris, könyvjel, a jeles eseményekre készülő emléklap.
Az ex librisek mellett gyakran készít könyvillusztrációkat, illetve tervez könyveket is. Fontosnak tartja, hogy az adott témához megtalálja a megfelelő kifejezési formát. Ex librisei rézkarcok, a legkifinomultabb sokszorosító grafikai eljárással készülnek. „Az érzékeny kidolgozás e terepen érvényesülhet a legjobban, s a művészre jellemző szellemességet, a szabad ötletek gazdag áradását soha nem köti gúzsba a megadott téma” – írja róla Hann Ferenc művészettörténész.
Molnár István kedveli a játékosságot, a szokatlan megoldásokat. Egy kompozíciójában például halakkal játszadozik: csókot, erotikát, egymásrautaltságot, összefonódást és elmúlást ábrázol. Születésnapi könyvjelén homokóra pereg, de környezetvédelmi témájú összeállítása előtt is érdemes elidőzni, hogy a piciny képekbe komponált tengernyi ötletből minél többet felfedezzünk. Úgy tartja, a művészetnek, a művésznek feladata, hogy művészetében az adott kort is megjelenítse, az élet apró elemeinek szimbólumait beemelve alkotásaiba megmutassa a jelen kor felfogását, gondolkodását, erkölcsét. Pici, mozaikszerű mezőkből építi fel kompozícióit.
A Szent György-kultusz meghatározó művészetében, Katalónia védőszentje számtalan művének ihletője. „A katalánoknál Szent György-napon a fiúk egy szál vörös rózsát adnak a lányoknak, amire a lányok, ha tetszik nekik a fiú, egy könyvet adnak válaszul. Az ex libris egy olyan univerzális szimbólum, amit a világban mindenhol ismernek.”
A kiállítás május 26-áig hivatali időben tekinthető meg az Újbuda Galériában (Polgármesteri Hivatal, Zsombolyai utca 5.)
K.V.
