A szakembercsoport jelenleg Sepsiillyefalván tanít mozgásukban korlátozott gyermekeket és felnőtteket a konduktív pedagógia módszerével arra, hogyan gyakoroljanak a mindennapokban önállóan, illetve a szülők segítségével saját fejlesztésük érdekében. A különböző településekről három hétig naponta Illyefalvára utazó - húsz gyermekkel és tizenegy felnőttel foglalkozó - három konduktor háromszéki munkáját a magyar kormány finanszírozza, a fejlesztőprogram helyi házigazdája a KIDA-központ.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a központi idegrendszeri sérülés maradandó, de az agyban léteznek területek, amelyek átveszik a hibás rész működését. - Ezt segíti elő az ismétlés és a többféle érzékszerv bevonása is. Elmondjuk a feladatot, utána elismételjük együtt, majd elvégezzük mozgásban” – ismerteti a munkamódszert Csuka Pálné, aki kezdetben kisiskolásokkal és korai fejlesztéssel foglalkozott, nyolc éve pedig Parkinson-kórban, szklerózis multiplexben szenvedők, agyvérzés következtében részlegesen bénult, illetve koponyasérüléses felnőttek járnak a csoportjába. – Amit ott megtanulunk, azt a mindennapi életben hasznosíthatják. Féloldali bénulás esetén például hangsúlyozzuk, hogy az illető használja mind a két kezét, vagy legalább próbálja használni, ne passzív kéz legyen az egyik. Különféle mozgásokat végzünk, megfogunk valamit, emelünk, jobbra, balra visszük a kart. Először elvégezzük a feladatot a jó kézzel, majd a megfelelő, vagyis az érintett kézzel megismételjük ugyanazt a gyakorlatot. Fontos, hogy a fejlesztés egyénre szabott. Az illyefalvi csoportba többnyire szklerózis multiplexes felnőttek járnak, mind fejlődtek ez idő alatt. Számukra ez új módszer, javult az egyensúlyuk, könnyebben emelik a lábukat, ez mind fejlődés előző állapotukhoz képest - mondta Csuka Pálné.
Nagyné Péter Éva a budapesti intézet nemzetközi tagozatán dolgozik, iskolás és fiatal felnőtt korosztállyal foglalkozik. Elmondta, a gyermekeknél minél korábban kezdik a konduktív pedagógiai fejlesztést, annál könnyebben és gyorsabban tanulják meg a mozdulatokat, amelyekre az aktív életük során szükségük lesz. - Az is nagyon fontos, hogy akarják, motiváltak legyenek, szívesen, jó kedvvel vegyenek részt, és lényeges a csoport is. Bár minden feladatnak egyéni célja van, és egyénre szabott a fejlesztés, de csoportban dolgozunk. A kisgyermekeknél a játékosság a lényeg. Például a kezükbe adok egy ütőt, és dobolunk. Hiába mondanám egy másfél éves gyermeknek, hogy jobbra, balra lendítse a karját, de azt érti, hogy elől, oldalt, lent, fent és így tanuljuk a fogást, a könyöknyújtást, a célzást, a szem-kéz koordinációt, és eközben a baba játszik. Ezt az anyukák is megtanulják, és otthon gyakorolhatják - tette hozzá.
Az illyefalvi csoportban egy pályakezdő fiatal konduktor, Romsics Dorina is tevékenykedik, aki elmondta, hogy adott feladathoz mindig ugyanazt a dalt kötik, ez is az ismétlés része, és ezt a legkisebbek is megjegyzik. Kató Ibolya, aki a Pető-módszer háromszéki megtelepedését kezdeményezte, elmondta, hogy az augusztus 1-jén végzett szűrésre nyolcvanan jelentkeztek, de nem mindenkit tudtak fogadni. – A konduktorok állapították meg, hogy kik azok a gyermekek és felnőttek, akikkel a konduktív pedagógia módszerével fejlesztő tevékenységet vállalhatnak. Fontos, hogy tudjanak együttműködni a gyermekekkel, mert aki nem fogja fel értelmileg, amikor információt közölnek vele, az nem tud aktívan részt venni. Három évvel ezelőtt azt szerettük volna, hogy legyen a Pető Intézetnek itt konzultációs központja, ez nem sikerült, de az is jó lenne, ha konduktorképzés indulna Illyefalván. A jelenlegi fejlesztőprogrammal tervünk elérni, hogy állandó tevékenységgé váljon, legalább negyedévenként jöjjenek a fejlesztők. Ezek a gyermekek három hét alatt sokat tanulnak, fontos, hogy otthon is ismételjék a szülőkkel a gyakorlatokat, és ha időnként visszatérnek a Pető Intézet munkatársai foglalkozni velük, remélhető a további fejlődés. Nyitottak, ha új gyermek, új felnőtt jelentkezik, beveszik a csoportba - mondta Kató Ibolya.
A Pető András Főiskola szakemberei Sepsiszentgyörgy után Csíkszeredában tartanak háromhetes gyógypedagógiai foglalkozást, egy csoport Kárpátalján tevékenykedik, és a jövőben még több Kárpát-medencei magyar településen kívánják megismertetni a Pető-módszert, amely, ha nem is csoda, bizonyítottan hatékonyabb sok más fejlesztőterápiánál, és mivel nem passzívan ható gyógyító kezelésről van szó, nem is nevezik terápiának, inkább nevelésnek, oktatásnak, az önálló fejlesztés eszközének. Háromszéken, miként Erdély más régióiban, óriási szükség van ilyen programokra, amelyek akkor fejtik ki igazán hatásukat, ha állandósulnak, ha az érintettek számára könnyen elérhetőek. Bízunk abban, a Sepsiillyefalván tapasztaltak alapján a Pető-konduktorok oda hatnak, hogy a program folytatódjék, meglegyen az akarat és a szükséges finanszírozás ahhoz, hogy ne csak egyszer felröppentett lehetőség maradjon az együttműködés, hanem mindazok részesüljenek eme fejlesztőrendszer áldásaiban, akik erre rászorulnak.
http://www.3szek.ro
