A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen felidézték az 1956-os forradalom és szabadságharc 58. évfordulóját: az akkori hallgatók a Műegyetemen tartott nagygyűléssel, 16 pontba foglalt követeléseikkel, másnap pedig a Bem szoborhoz tartó menetelésükkel indították el a forradalom budapesti eseményeit.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke szerint a Műegyetemistáknak köszönhető, hogy meggyújtották a forradalom lángját, úgy véli az ő érdemeik közé sorolhatók a XX. század Magyarországának legnagyszerűbb pillanatai is. - A nemzeti ünnep alkalmat ad arra, hogy félretegyük nézeteltéréseinket és büszkék legyünk hőseinkre. Ilyenkor egy nemzetté egyesül minden magyar a világon – mondta. Az alelnök kijelentette, 1956 örökségéhez az lenne méltó, ha az ország tekintélyének és jó hírnevének védelme természetes nemzeti minimummá válna. Szerinte a nemzeti alapértékekben való egyetértés hiánya az oka annak, hogy ma „nem tudunk egységesen fellépni a hazánkat érő méltatlan támadásokkal szemben”.
A huszonötödik ünnepi rendezvényen Péczeli Gábor a Műszaki Egyetem rektora elmondta, a forradalmi események megemlékezésére először 1990-ben került sor, amikor Mensáros László színművész elszavalta Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című költeményét, melyet a szerző 1950-ben az elnyomás legsötétebb éveiben írt.
Felszólalt Kiss Tamás, a „szegedi küldött” is, aki 58 éve részt vett az egyetemi nagygyűlésen, majd beszédet mondott Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány kuratóriumának elnöke is. Az eseményen részt vett Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere.
A rendezvény végén megkoszorúzták a műegyetemi emlékművet, melyet a Rákóczi Szövetség felvonulása követett. Több mint ötszázan vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére a Műegyetemtől a Bem József térig tartó hagyományos felvonuláson, hogy megkoszorúzzák az 1848-49-es szabadságharc lengyel tábornokának szobrát.
T.D. - ÚjbudaTV
|
|
|
|
