Gyermekkorunkban, amikor az emlékezésnek még más módja nem létezett, a nagymama egy napra mindig kikért testvéremmel az iskolából és elmentünk a Belvárosi Ferences Templomba, hogy részt vegyünk az aradi vértanúkért tartott misén – mesélte Kirtsch Annamária Schweidel József ükunokája. A Belvárosi Ferences Templom az a hely, ahova annak idején Batthyány Lajos özvegye és a család orvosa a tömegsír elől menekítette - cseppet sem veszélytelen módon - az államférfi holttestét. A szerény befalazott üreget a titkos temetést követően márványtábla fedte el, felairata a következő volt: „1849-ben okt. 6-án, az Úrban elhunyt G. B. L. Áldás és béke hamvaira.” A kőlapot befelé fordították, így a sírban nyugvó azonossága sokáig rejtve maradt.
A rendszerváltást követően újra lehetett nyíltan emlékezni: a leszármazottak nemcsak a kerületi Schweidel utcai emléktáblánál tartott ünnepségre járnak évente, de voltak Aradon, a vértanúk emlékére állított Szabadság-szobornál is, évről-évre megemlékeznek a Budai Várban a Hadtörténeti Múzeum udvarán felállított tizenhárom szobor előtt is. Néhány éve pedig a Petőfi Laktanyába is került Schweidel József emlékmű.
- Fontos, hogy a fiatalokban minél elevenebb legyen az emlékezés, hiszen a kivégzett tábornokok között volt szerb, szlovák, és német ajkú is - mondta Szabolcs Attila országgyűlési képviselő. Hozzátette: Bem tábornok zászlaja alá szabadságszerető katonák sorakoztak fel és közösen harcoltak nem csak a magyar, hanem az európai szabadságért is.
H.L.
|
|
|
|
|
