Itthon először 1939-ben akarták bevezetni a jobbra tarts szabályát, korábban a bal oldali közlekedés volt érvényben az országban. Az 1930-as évek második felében már több környező országban bevezették az újítást, így például Csehszlovákiában és Ausztriában is. Itthon az 1939 júniusára tervezett átállást a világháború kitörése miatt eltolták, és csak 1941-ben kezdtek hozzá a módosításokhoz. Először július 6-án, hajnali három órakor Budapest és vonzáskörzete kivételével mindenkinek, majd november 9-én hajnali háromkor a fővárosnak is idomulnia kellett a jobb oldali közlekedéshez. A baleseti statisztika alig romlott az országban, így az átállás viszonylag akadálymentesen megtörtént.
1973-ig az M1-es metró is baloldali közlekedéssel működött, a gödöllői hév azonban még mindig nem állt át a jobbra tarts szabályra, sőt, Franciaország és Svájc vasútvonalain is tartja még magát a régi hagyomány.
|
Kicsit zavaros a története annak, eredetileg miért is közlekedett mindenki az utak bal oldalán. A legnépszerűbb elmélet a középkori fegyverviselésben keresendő – mivel ekkor a lóháton utazó emberek nem tudhatták, hogy a velük szembejövő éppen barátságos szándékkal érkezik-e, vagy sem, mindig kézközelben kellett tartaniuk a kardjukat, amit általában jobb kezükkel húztak ki a hüvelyből. Persze a balkezesek ilyenkor kicsit hátrányban voltak. Az is egy lehetséges magyarázat, hogy a lovakat általában az emberek bal oldalán vezették, így ha az út bal felén haladtak, nem kellett a sáros széleken bemocskolniuk a cipőjüket. Ha kocsival utazott valaki, a kocsis jobb kezében hordta az ostort, így ha bal felé tartott, az nem akadt be az út szélén belógó faágakba vagy bokrokba. Bár az eredet kétséges, annyi biztos: eredetileg baloldali közlekedéssel indítottunk mindnyájan. Az első feljegyzett változtatás Napóleon idejéből való, aki az általa leigázott országokban 1792-ben bevezette a jobbra tarts szabályát. A pontos okok nem ismertek, de néhány legenda azért kering a furcsa rendelkezésről: az egyik például arról tesz tanúbizonyságot, hogy Napóleon maga balkezes volt, ezért számára kényelmesebb volt a jobboldali közlekedés, de az is lehet, hogy csupán azért váltott át, mert nagy ellenfele, Anglia a balra tarts szabályt követte. A francia kivonulás után a felszabadult országok visszatértek a jobb oldali közlekedésre. Az Egyesült Államokban az 1700-as évek végén lovak vontatta kocsikban kezdték hordani a mezőgazdasági terményeket – ezeknek nem volt külön vezetői helyük, a kocsis a bal oldali lovon ült és jobbkezes közlekedésnél könnyedén meggyőződhetett róla, hogy a kerekek nem ütköznek össze egy szembejövő kocsi kerekeivel. Franciaországban az 1789-es forradalom hozta el a "jobbra tarts" szabályát – korábban az arisztokrácia a bal oldalon közlekedett, a köznépet az út jobb oldalára szorítva. A forradalom után a nemesek igyekeztek nem kérkedni származásukkal, így ők is a jobb oldalon kezdtek haladni. Hivatalosan 1794-ben vezették be a jobb oldali közlekedést az országban. Nagy-Britanniában a bal oldali közlekedést 1835-ben tették kötelezővé, a birodalomhoz tartozó országok is követték az anyaföld példáját. Indiában, Ausztráliában és a korábbi brit gyarmatokban még mindig bal oldali közlekedés működik – közülük egyedül Egyiptom a kivétel, amelyhez először Napóleon ért el. |
forrás:origo
