A pénzügyi és gazdasági környezet mellett a kiszámítható gazdasági folyamatok is elősegítették a jelenleg zajló ingatlanpiaci “robbanást”, ugyanakkor a találkozón a szakértők arra figyelmeztettek, hogy 2018-ig látnak előre, a 2019–2020-as periódus még nem igazán tiszta. Abban azonban mindenki egyetértett, hogy az irodapiaci és lakásfejlesztések, amelyek most elindultak (elindulnak) sikeresek lesznek, hiszen a korábbi időszakban mondhatni semmi nem történt az építőiparban. Úgy értékelték, a bankok is visszatértek a piacra, úgymond proaktívakká váltak, vagyis nemcsak az igényeket követve hiteleznek, hanem igényt is teremtenek saját forrásaik lekötésére, vagyis kedvező finanszírozási formákat dolgoznak ki. Annyiban azonban eltér a mostani időszak a 2008-as válság előttitől, hogy a bankok nem szeretnek spekulatív fejlesztéseket hitelezni. Olyan beruházásra, amely nincs “megágyazva”, nem mutatkozik rá a fejlesztés megkezdése előtt valós igény, nem adnak pénzt a hitelintézetek.
A kerületek és a főváros vonzerejéről a polgármesterek beszéltek. Hoffmann Tamás, Újbuda vezetője a Buda Part, a Lágymányosi-öbölben épülő iroda- és lakóingatlan-fejlesztés fontosságáról beszélt. A beruházás elősegíti a kerület déli irányba futó öt kilométeres partszakasza mentén álló ipari területeinek megújulását és új arculatot ad a környéknek. Megemlítette, a városvezetésnek jelenleg abban van felelőssége, hogy a beruházásokhoz megfelelő infrastruktúrát, szociális intézményredszert passzítson (például óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő). Hangsúlyozta, a kerületben zajlik a főváros legtöbb lakás-, illetve irodaépítése. Budapest fejlődési iránya Dél-Buda felé mutat, így rendkívül lényeges a közösségi közlekedés további fejlesztése, mint például a fonódó2 villamoshálózat. Ugyancsak létfontosságú lenne a Galvani híd beruházás megvalósulása.
H. Gy.
