Előkészületben a Galvani híd

A Galvani híd megépítéséről idén február végén született megállapodás a főváros és a kormány között a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) ülésén, erről akkor Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BKF) vezérigazgatója számolt be a Facebookon. Ő mutatta be a híd és a kapcsolódó utak terveit, a forgalomcsillapítási lehetőségeket, a villamosfejlesztések koncepcióját – összességében, hogy mi szól a Galvani híd mellett. (Az új déli Duna-híd lehetséges verziójaként korábban egy albertfalvai híd is szóba került.)

– A Galvani híd és a hozzá csatlakozó körút a belváros elkerülésével köti majd össze a városba nyugatról és délkeletről befutó főútvonalakat és autópálya-szakaszokat – emelte ki a vezérigazgató. Tehermentesíti a Könyves Kálmán körút–Rákóczi híd útvonalat, ennek nyomán a Rákóczi híd és a Petőfi híd jelentős közúti forgalmat vehet át a belvárosi hidakról.

A XI. kerületi Galvani utca és a IX. kerületi Illatos út közti, a Csepel-szigeten átvezető híd évtizedek óta fel-felbukkant a főváros, illetve a kormány terveiben, 1991-ben például az 1996-ra megpályázott, később lemondott világkiállítás kapcsán került szóba – emlékeztetett korábban az Index –, akkor azonban végül a Lágymányosi (ma Rákóczi) híd épült meg. Az elképzelést 2016-ban vette újra elő az Orbán-kormány a 2024-es olimpiai pályázat részeként, és azután sem mondtak le róla, miután azt 2017-ben – a Momentum népszavazási kezdeményezése nyomán – visszavonták. Kormányhatározat született a fent említett útvonalon létesülő, a kötöttpályás közlekedéssel együtt 2x3 sávos Duna-híd építéséről, és nemzetközi tervpályázatot írtak ki. Ezt a holland UNStudio és a Buro Happold Engineering konzorciuma nyerte meg, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) 2019 januárjában kötött velük szerződést. Az állami beruházásban épülő híd tervei és engedélyei 2021-re készülhetnek el.

A kapcsolódó utakról még zajlanak a viták, és mint Vitézy is elismerte, sok aggály hangzott el az új városi körút esetleges autópálya jellege miatt. Arra törekszenek, hogy az városi főútként működjön, szintbeli csomópontokkal – kivéve a vasúti és HÉV-vonalak keresztezéseit –, gyalogosátkelési lehetőségekkel. Újbudán, a Fehérvári út és a Galvani híd között sem lesznek közúti alul- vagy felüljárók, a Fehérvári út és a Gubacsi út között pedig villamospálya is épül.

A levezető utak lehetséges nyomvonalának hat változata van; ha ez év végéig nem születik megegyezés a főváros és a kormány között – közölte korábban a BKF vezetője –, akkor az új körút a híd megépítésekor Pesten átmenetileg a Soroksári útnál ér majd véget.

Folyamatos egyeztetés a Budapesti Fejlesztési központtal

A kerület vezetői, főépítésze és önkormányzati képviselői végigjárták a Galvani utcát, hogy személyesen győződhessenek meg arról: a tervezett híd és a kapcsolódó úthálózat fejlesztése a környéken élők és az erre közlekedők érdekeit és kényelmét is szolgálja-e majd.

A bejárás során megállapították, hogy a beruházás mindenképpen javítani fog a Duna ezen partszakaszának állapotán, a tervezett villamosvonal pedig egy új környezetbarát összeköttetést kínál Csepel és Ferencváros irányába.

Sok kérdés merült fel ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy az – előzetes hatástanulmányok alapján – napi 55 ezerrel nagyobb gépkocsiforgalmat elbírja-e a kiszélesítésre váró Galvani utca. Az önkormányzat vizsgálja annak a lehetőségét is, hogy a Szerémi úti kereszteződésben egy felüljáró építésével csökkenthetőek-e a torlódások. Fontos, hogy minél több zöldterület maradjon a beruházás végén is ezen a környéken.

Dr. László Imre polgármester kifejtette: kiemelt kormányzati beruházásról van szó, így csekély beleszólásunk van a folyamatba, de rendszeresen egyeztetünk a Budapest Fejlesztési Központtal, hogy megnyugtató válaszokat kapjunk aggályainkra. A beruházással kapcsolatos döntésekről folyamatosan tájékoztatni fogjuk a kerület lakóit.