– Idén júniusban mértük Budapesten az évszázad valaha feljegyzett legnagyobb kerékpáros forgalmát, a tempós növekedés már 2020 tavasza óta tart – számolt be lapunknak Halász Áron. A Magyar Kerékpárosklub elnökhelyettese és szóvivője tudatában van annak, hogy a trendben nagy szerepe van a koronavírusnak: sokan pótolták a hiányzó mozgást kerekezéssel a bezártság alatt, és sokan találták meg a kerékpárban az ideális karanténjárművet, amellyel könnyen lehet távolságot tartani, miközben dugóval és parkolóhely-kereséssel sem kell vesződni. A kutatások azt igazolják, hogy a fővárosiak 70 százaléka szívesen biciklizne, ha javulnának a feltételek. Mindezek ellenére nehéz áttörni a falat a megrögzött autósoknál. – A holland vonalat követem, így a bringám olcsó, hajlított kormányos. Van csomagtartóm, biciklis táskám, kosaram, amelybe egy hétköznapi bevásárlás belefér. A városban ez a fajta a legpraktikusabb: télen kabátban is fel tudok rá ülni, nem lóg ki a derekam, mert nem hajolok előre, nem lesz olajos a nadrágom, és zakóhoz is jól megy – dicséri a típust Áron, aki szerint a felkészülés a titka mindennek. A kerékpárosklub kezdeményezésére ma már elektromos biciklire is igényelhetünk támogatást, így olyanok is nyeregbe szállhatnak, akik eddig nem éreztek hozzá elég erőt. A szóvivő szerint viszont be kell látni, hogy a jelenlegi körülmények között, infrastruktúrafejlesztés nélkül nem fognak többen biciklire ülni. – Kevesenvállalják be, hogy tükrök között cikázzanak, a bringára váltáshoz kell a minimális kényelem – emelte ki.
Külön az igazi
A klub tapasztalatai azt mutatják, ahol kerékpárút épül, ott jelentősen nő a biciklis forgalom. Halász Áron szerint Újbudán azért sok a bringás, mert jók a kerület adottságai, számos bringaút összekapcsolódik. A Fehérvári úti kerékpársáv megépülése néhány éve nagyon fontos eredmény volt, 2020 tavaszán pedig egy 15 esztendős történet zárult le azzal, hogy a Bartók Béla úti sáv teljes hosszában elkészült, azóta a Dunától a Kelenföldi pályaudvarig lehet biztonságosan közlekedni. Az időszakos mérések a fejlesztés hasznát igazolták: egy éven belül másfélszeresére nőtt a Bartókon a kerékpáros forgalom. Az egyesület úgy látja, a „tizenegy” kompakt és bringabarát kerület, fejlesztésekre azonban továbbra is szükség lesz, mivel erősen épül a külső része. – Jó lenne, ha a Duna mentén folytatódna a kerékpárút, ezt a Budafoki út, Kondorosi út környékén zajló ingatlanberuházások is indokolttá tennék. A Tétényi úti leágazást érdemes lenne Albertfalváig kivinni, így megvalósulna az Etele út hiányzó leágazása is – tanácsolta a szóvivő.
A szabály az szabály?
A biciklisekről az a közvélekedés, hogy szabadon értelmezik a KRESZ-t, sőt, az autósoktól gyakran hallani, hogy jogsijuk, így alapos KRESZ-tudásuk sincs. A kerékpárosklub kétévente végzett reprezentatív felmérése ezzel szemben arról tanúskodik, hogy hetente bicikliző felnőttek 70 százaléka rendelkezik jogosítvánnyal, ami közelíti az egész lakosságon belüli arányt (72 százalék). Halász Áron szerint az a legfontosabb, hogy odafigyeljünk másokra, és ne okozzunk kellemetlenséget a többi közlekedőnek. – A bringások például néha megszegik a kötelező kerékpárút-használat szabályát, mert tudják, hogy a járdán vezetett úton valaki ki fog lépni eléjük a boltból. Ilyenkor nehéz eldönteni, hogy a szabály rossz-e vagy a biciklis – magyarázta a szóvivő.
– A kerékpáros-autós párharc inkább érzelmi probléma. Araszolunk a dugóban, ő meg a sor elején van – mondta Pető Attila közlekedési szakértő, aki azért egyetért azzal, hogy a piros lámpán nem kellene átmenniük a biciklistáknak. A statisztikák nem igazolják, hogy sok baj lenne velük: Budapesten a balesetek mindössze 10 százalékát okozzák, a többi az autósok számlájára írható. – A bringások kisebb szabálytalankodásai általában nem veszélyesek, a közlekedési morált viszont lazítják – foglalt állást a „KRESZ-professzorként” ismert szakértő. A bringás klub szóvivője is úgy látja, nincs olyan, hogy autós-bringás konfliktus, csak közlekedők vannak. – Ha valaki szabálykövető, biciklin is az lesz, ha pedig szabálytalankodó, autóval is szabályt fog sérteni, csak abból nagyobb baj lehet – tette hozzá.
Bevált a körúti sáv
Tavaly a legnagyobb közlekedési vitát a nagykörúti biciklisáv váltotta ki, amelyet akkor sokan a főváros ballépésének tartottak. Egy hónap múlva azonban Budapest második legnépszerűbb kerékpáros útvonala lett, amihez csak egy sárga csíkra volt szükség. A szóvivő elmondta, azért alakult ki vita, mert bele kellett nyúlni a közlekedési rendbe, de a körúti sáv nélkül elmaradt volna a kerékpáros robbanás Budapesten. A szakasz ráadásul Újbudának is jót tesz, hiszen összeköti a kerületet a város többi részével. – Ma már nincs vita, az emberek kezdik megszokni. Kiderült, hogy a sáv nem vett el sokat a többi járműtől: egy-egy szakaszon maximum egyharmadával csökkent az autós kapacitás – jelentette ki Halász Áron. Úgy véli, a hét-nyolc éve növekvő gépkocsiforgalmat nem bírja el Budapest, ezért máshol is hasonló megoldásokra lesz szükség.
T. D.
| – Ahhoz, hogy biztonságosabb legyen a fővárosi közlekedés, mindenkinek meg kell tanulnia annak szabályait – vallja Varga Gergő önkormányzati képviselő. Az újbudai gyerekek már kiscsoportos óvodáskortól kezdve közlekedésbiztonsági képzésen vesznek részt a Közlekedéstudományi Intézettel közösen kidolgozott program alapján. Ennek köszönhetően úgy lépnek be az iskola kapuján, hogy alapvető ismereteik vannak a KRESZ-ről. – Az önkormányzat ősszel médiakampányt indít a biztonságos közlekedés érdekében – mondta a képviselő. |
|
|
|
