Az egy évig tartó egyesítési folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget. A Fővárosi Tanács - Budapest Főváros Közgyűlésének 1991. március 21-i döntése értelmében ez a főváros ünnepnapja. Pest és Buda egyesítését először Széchenyi István vetette fel az 1830-as években, ő javasolta a Budapest nevet is. A szabadságharc után az ostromállapot Pesten 1854-ben szűnt meg, a fellendülés gazdasági téren kezdődött. Buda fejlődése lassúbb volt, de itt voltak a kormányszervek, ezek adták a jobb parti városrész súlyát.
Lánchíd a budai hídfőtől nézve. A felvétel 1873-1880 között készült (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.026)
Az egyesülést elrendelő törvénytervezetet Wahrmann Mór, Pest-Lipótváros országgyűlési képviselője és Házmán Ferenc, Buda országgyűlési képviselője, az utolsó budai polgármester nyújtotta be. A törvényjavaslat elfogadása után a három város képviselőiből választott, 34 tagú bizottság dolgozta ki Széher Mihály pesti képviselő vezetésével a kerületek beosztását, alakította ki a választókerületeket, állapította meg a közgyűlés bizottsági szervezetét, a városi jelképeket, a tanácsi választások módját. A közgyűlésnek 400 tagja lett, a főpolgármestert a király által jelölt három személy közül választották; az elsősorban reprezentatív célból létrehozott posztra a kormányhoz lojális Ráth Károly került. A város gyakorlati vezetője, a polgármester Kamermayer Károly lett, az első budapesti választásokat 1873. szeptember 25-26-án tartották.
A város újonnan megválasztott képviselőinek első ülése 1873. október 25-én, a Vigadóban volt. A Fővárosi Tanács első, 1873. november 17-i díszközgyűlésén igazán lényeges nem történt, mégis e napot vették jegyzőkönyvbe az egyesítés napjaként. A dátumot feltehetően azért emelték ki később, mert az október 25-i eseményeket Havas Ferenc kormánybiztos rendezte, és országos méltóságok, köztük Deák Ferenc vettek részt rajta, így a november 17-i dátummal a testület függetlenségét kívánta hangsúlyozni. A Váci utcai Újvárosháza épületében 1875. március 24-én tartották az első törvényhatósági közgyűlést.
Az Andrássy-kormány még az egyesítés előtt terveket készített egy modern nagyváros létesítésére, a Duna-part rendezésére, hidak, utak, kikötők, közraktárak építésére. A cél érdekében 24 millió forintos állami kölcsönnel Állami Pénzalapot hoztak létre, és életre hívták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, melyet 32 éven át Podmaniczky Frigyes báró vezetett. Az egyesítés megnyitotta az utat Budapest világvárossá fejlődése előtt, elősegítette az ipar és a kereskedelem gyors és nagyarányú növekedését, a közintézmények fejlődését. A főváros lakossága 1890-re 492 ezerre emelkedett, míg 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik volt az európai nagyvárosok sorrendjében, 1900-ban Budapest már a nyolcadik.
MTI
