Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
szeptember 17. kedd, Zsófia

Biztonságos fejlődés, kiszámítható megújulás

Újbuda   |   2019, január 16 - 11:53
Nyomtatóbarát változatSend by email

Több mint nyolc éve dolgozik együtt Újbuda és az itt élők érdekében dr. Hoffmann Tamás polgármester

és dr. Simicskó István kormánybiztos, a kerület országgyűlési képviselője. Úgy látják, az átgondolt városfejlesztési stratégia mellett a közösségépítő munkának is köszönhető, hogy Újbuda egy olyan hely, ahol jó élni.
Az év kezdete a számvetés ideje is. Ahhoz, hogy fogadalmakat tegyünk, meg kell nézni, mi az, amit jól csináltunk, és mi az, amin változtatni szeretnénk. Az elmúlt időszakra, a közös munkával töltött nyolc évre visszatekintve Önök mire a legbüszkébbek, és mit éreztek a legnagyobb kihívásnak?

Hoffmann Tamás: Minden korszaknak megvannak a maga örömei és nehézségei. Az ember életéből is nehéz egyetlen mozzanatot kiragadni, hiszen gyermekkorban vagy kamaszként, fiatal felnőttként és családalapításkor, szülőként is más és más jelenti az örömet, a boldogságot, miközben minden időszakban eltérő feladatokat kell megoldanunk. A korábbi szocialista vezetéstől 2010-ben egy válságban lévő, kizsigerelt, botrányoktól hangos kerületet vettünk át. Először csak tüzet oltottunk, ki kellett rángatnunk magunkat a gödörből, rendbe kellett tennünk a gazdálkodást. Majd fel kellett mérnünk, hol mit kell fejleszteni annak érdekében, hogy Újbuda olyan kerület legyen, ahol hosszú távon terveznek az emberek, ahova szívesen költöznek. Az elmúlt időszakban nem volt játszótér a kerületben, amit ne újítottunk volna fel, park, amihez ne nyúltunk volna hozzá, rendelőintézet, ahol ne lett volna beruházásunk. A miénk Budapest legnagyobb kerülete, de nincs Újbudának olyan városrésze, amelyet ne fejlesztettünk volna. Nem érdemes egyetlen beruházást kiragadni, hiszen mindegyik másért fontos a számunkra, a Móricz Zsigmond körtér rendezésétől kezdve a Bikás park megújításán, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésén, a négyes metró és a fonódó villamoshálózat létrehozásán, valamint a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának növelésén vagy az iskolai felújításokon keresztül az ingyenes sportolási lehetőségek széles skálájának megteremtéséig. Ez a kerület most együtt fejlődik, az itt lakókkal közösen építjük.
Simicskó István: A kézzelfogható fejlesztéseken túl az elmúlt évek munkájának az egyik legfontosabb eredménye egy olyan szellemiség megteremtése, amely igazi közösséget kovácsolt az itt élőkből. A XI. kerület rendkívül sokszínű, ám mégis sikerült elérni, hogy az itt élőket egyfajta egészséges lokálpatriotizmus jellemezze. A fővárosiak általában magukat sokszor inkább csak budapestinek tartják, de mégis valahogy más újbudainak, vagy éppen kelenföldinek, sasadinak, gazdagrétinek vagy szentimrevárosinak lenni. A helyi közösségek építése, az újbudai szellemiség megteremtése olyan eredmény, amelyre méltán lehetünk büszkék. Hiszem, hogy az infrastrukturális beruházások, az átgondolt és következetesen végigvitt városfejlesztési elképzelések mellett ennek a szellemiségnek a megteremtése is hozzájárult ahhoz, hogy növekedjék az Újbudán élők száma. Egyre több család, gyermekvállalást tervező fiatal pár gondolja úgy, hogy itt szeretné leélni az életét.
Arra is szükség van, hogy az intézményhálózat fejlesztése lépést tartson a kerületben a beköltözők számával.

Simicskó István: Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a kormányzat törekvése éppen a családok erősítése, a gyermeket vállalók helyzetének javítása. Az eddigi erőfeszítések eredményeként már sikerült mérsékelni a népesség csökkenésének ütemét, vagyis jó úton haladunk. Magyarország jövőjét a gyermekek jelentik, a célunk csak az lehet, hogy az ő sorsukat fordítsuk jobbra, igyekezzünk megfelelő színvonalú oktatással, korszerű egészségügyi intézményekkel, a sportolási lehetőségek megteremtésével és a családok támogatásával minden lehetőséget megadni arra, hogy sikeres életet élhessenek, meg tudjanak felelni a jövő kihívásainak. A kabinet ezért támogatja az intézményhálózat fejlesztését is: például anyagilag is hozzájárul bölcsődei férőhelyek létrehozásához, vagy – mint Újbudán – a gyermekek egészségügyi ellátásának fejlesztésével segít. Régi ígéretünket, a gyermek-egészségügyi központ létrehozását a kormány támogatása nélkül nem tudnánk például teljesíteni.
Hoffmann Tamás: Minden város vezetésének érdemes távlatokban gondolkodni: akkor lehet jó válaszokat adni a felmerülő problémákra, ha felkészültünk rájuk. 2014-ben kezdtük el a nevelési és oktatási intézmények fejlesztési tervének kidolgozását, amely 2016-ra el is készült. Ennek megfelelően az újonnan beépülő területeken már előre kijelöltük azokat az önkormányzati tulajdonban maradó telkeket, ahol bölcsőde, óvoda vagy egészségügyi ellátó intézmény kell létesüljön. Hasonlóképpen kezdtünk el foglalkozni a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével is: az új évben nemcsak az úthálózatunk korszerűsítésére, de új utak építésére is jelentős összeget költünk, hogy megfelelő infrastrukturális környezet várja az újbudaiakat. A villamoshálózat további korszerűsítése, a fonódó második üteme pedig az eddigi ipari övezetek megújulásával létrejövő új városközpont megközelítését javítja.
Az stratégiai cél, hogy leginkább az eddig nem használt területeken legyenek beruházások?

Hoffmann Tamás: Csak olyan fejlesztéseket támogatunk, amelyek az itt élők számára nem okoznak hátrányt, sőt, érdekeiket épp annyira szolgálják, mint az újonnan ide költözőkét. Ez azt jelenti, hogy elsősorban a használaton kívüli területeken gondolkozunk új beruházásokban, míg a mostani lakóövezetekben a beépíthetőségi értékek korlátozásával határt szabunk a további növekedésnek. Ez az elv nem csupán a lakóépítkezésekre igaz, de az olyan állami fejlesztésekre is, mint például a szuperkórház. Egy-egy ilyen beruházás nyomán továbbjavul a közlekedési infrastruktúra is – a szuperkórház létrehozásával a tömegközlekedési fejlesztésekre is szükség lesz –, miközben a város használaton kívüli területeinek bevonása, az új városközpontok létrehozása önmagában enyhíti a feszültségeket. Ahogyan létrejönnek az új városközpontok, úgy csökken a jelenlegiek terhelése, hiszen az ott élőknek, dolgozóknak nem kell messzire utazniuk azért, hogy bevásároljanak vagy elintézzék az ügyeiket. Ez környezetvédelmi szempontból is hasznos, mivel csökkenti az autóhasználatot, miközben azzal, hogy nem óriási hipermarketekben vásárolunk, a helyi kisvállalkozásokat is segítjük.
Miért volt fontos, hogy a szuperkórház Újbudán legyen?

Simicskó István: Még honvédelmi miniszterként lehettem részese a budapesti egészségügyi ellátás színvonalának javításáról szóló kormányzati döntésnek, amely stratégiai alapelvként határozta meg, hogy a fővárosban úgynevezett súlyponti kórházakat kell létrehozni. Ezek az intézmények az orvostudományban fellelhető legkorszerűbb technológiával, legmodernebb eszközökkel láthatják el a betegeiket, vagyis bizonyos fokú előnyt élveznek a fejlesztéseknél. Négy ilyen intézmény jön létre: Pest északi részét a megerősített és bővített Honvéd Kórház, a déli részt a Szent László és Szent István Kórház korszerűsítése révén láthatjuk el. Buda északi és déli részén pedig új intézmény létrehozásáról döntött a kabinet, és az volt a kérdés, hogy melyik megépítése élvez előnyt a költségvetésben. Sikerült elérnünk, hogy az első új intézmény Újbudán legyen. Ez több szempontból is fontos. Egyrészt, mert így a kerületben élők egészségügyi ellátásának színvonala javul: senki sem szeret kórházba járni, de ha már el kell oda menni, akkor megnyugtató érzés a legmodernebb intézménybe belépni. Nem utolsósorban egy új kórház csökkenti a meglévő kerületi intézmények terheltségét, vagyis másutt is kevesebbet kell majd várni.
A kerület vezetősége ragadja meg jól a kínálkozó alkalmat, vagy hatékonyan tudja képviselni a kerületi érdekeket kormányzati szinten is?

Hoffmann Tamás: Fel kell ismerni, hogy miben egyeznek a kormányzati és önkormányzati célkitűzések, ennek mentén lehet jól tárgyalni és élni a lehetőségekkel. A kormány például stratégiai ágazatnak tekinti a sportot, ami számunkra is megnövekedett mozgásteret adott az egyébként is tervezett fejlesztések kapcsán: az iskolai tornacsarnokok korszerűsítésére, új úszómedencék létesítésére, a futókörök és a szabadtéri edzőparkok létrehozására, az ingyenes sportolási lehetőségek megteremtésére. Az, hogy Újbuda a legsportosabb kerület, ahol a legtöbb futópálya van, nem öncél: a mozgásgazdag életmód javítja az emberek életminőségét és életkilátásait, csökkenti az egészségügyi költségeket. Ma már a sport az iskolai nevelési program része, a felnövekvő generáció más szemlélettel áll majd a mozgáshoz, a sporthoz.
Simicskó István: Újbuda élen jár a közösségépítő programok megvalósításában. Ilyen az egyedülálló Újbuda 60+ Program, amely az elmúlt időszakban már sokkal több, mint az idősebb generációnak szóló rendezvények összessége. Ez egy példamutató program, amellyel egy egész kerület mondja azt a vele élő idősebb generációnak: szükség van rájuk. Nem elhanyagolható, hogy a 60+ programok között számos mozgással kapcsolatos elfoglaltság van, vagyis a kerület az idősebbek sportolási lehetőségét is biztosítja. Én magam különösen büszke vagyok a Válassz Sportot Újbudán! programra, amelyet még sportállamtitkárként indíthattam el polgármester úrral közösen. Az ősz elején minden évben több ezer diák próbálja ki magát több sportágban, a kerület 40–50 egyesülete mutatkozik be ezen az egyre népszerűbb rendezvényen, aminek eredményeként mind több diák kezd el sportegyesületben is mozogni.
Annak ellenére, hogy az iskolák kezelését az állam vette át, Újbuda jelentős erőfeszítéseket tesz azok fejlesztésére...

Hoffmann Tamás: Helyes és támogatandó törekvése a kormánynak, hogy az ország minden pontján azonos színvonalú oktatást szeretne megvalósítani. Ugyanakkor az is alapvető, hogy minden helyi közösség, így Újbuda is igyekszik gyermekeinek a lehetőségeinek megfelelően mindig többet adni: folyamatosan fejlesztjük, korszerűsítjük az iskolákat, okostantermeket építünk, számítógépeket adunk. Nagyon fontos eleme ennek, hogy a kerület az Újbudai Pedagógiai Iroda szakmai munkáját megtartva tovább segíti a pedagógusokat, versenyeket, vetélkedőket szervez, szakmai továbbképzéseket, konferenciákat tart. Az pedig már hagyomány, hogy rendszeresen elismerjük azokat, akik sokat tesznek az itt élőkért. A közösség építésének fontos eleme, hogy figyeljünk a kerületben, a kerületért dolgozókra, és ismerjük el a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók, vagy éppen a biztonságunkért tevékenykedők munkáját.
A közösséget építi a kulturális városközpont létrehozása is.

Hoffmann Tamás: A Móricz Zsigmond körtér, a Gomba és a Bartók Béla út átalakítása számunkra mindig is többet jelentett a kövek lerakásánál, ahogyan a kulturális városközpont projekt is többet jelent a galériák, kávézók és kiállítóhelyek egymásutániságánál. Azzal, hogy támogatjuk a kulturális tevékenységek és a kreatív iparágak betelepülését, egy különleges közösséget is építünk, miközben olyan arculatot adunk Újbudának, amely még vonzóbbá teszi – a turisták, de akár a budapestiek szemében is. A 2014-ben megújított B32 Galéria és Kultúrtér a Bartók Béla út meghatározó kulturális-közösségi pontja, amely a progresszív képzőművészeti kiállítások mellett a kortárs színház, az irodalom, a komoly- és könnyűzene műfajában egyaránt szervez népszerű esteket. Vagy ott van a Kortárs Építészeti Központ, a KÉK, amely Buda első építészeti tematikájú kulturális tereként egyszerre projektgaléria, városi labor és közösségi iroda is. És ne feledkezzünk meg a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeumról, amely a legrégebbi családi gondozásban lévő magánmúzeum az országban.
Mi jelenti az elkövetkezendő esztendők legnagyobb kihívását?

Simicskó István: Meg kell őrizzük, ami jó, és meg kell újítanunk azt, ami modernizációra szorul. Most, hogy az átgondolt városfejlesztési stratégiának köszönhetően Újbuda lett a legnépszerűbb kerület a fővárosban a beruházók körében, azon kell gondolkodnunk, miként lehet a kerületi szolgáltatási kínálat színvonalát továbbjavítani, és a hagyományok megőrzése mellett megfelelni az új kor kihívásainak, a modernizáció követelményeinek. Van még egy fontos téma, amiről nem beszéltünk. Miközben megtiszteltetés, hogy immár harmadszor képviselhetem az újbudai polgárok érdekeit az Országgyű­lésben, magamat alapvetően biztonságpolitikával foglalkozó szakpolitikusnak tartom. Márpedig a jövő kihívása a biztonság megteremtése, megtartása lesz. Azt gondolom, a biztonság olyan alapvető és jogos szükséglet, amely nélkül aligha működne a társadalom. Biztonság nélkül nem érdemes az egészségügyi vagy az oktatási rendszer fejlesztéséről beszélnünk. A közbiztonság megteremtése, fenntartása szükséges ahhoz, hogy az emberek nyugodtan el tudjanak menni otthonról dolgozni, hogy működjön az ország. Újbuda ebből a szempontból is kiemelkedik, hiszen kiváló az együttműködés a kerületi kapitánysággal, és hatékonyan működnek a létrehozott polgárőrszervezetek is.
Hoffmann Tamás: Meg kell találnunk az egyensúlyt a környezet védelme és a kerület fejlesztése között is. Az elmúlt néhány évben közel háromezer fát és 35 ezer cserjét ültettünk el, 230 ezer utassal bővítettük a tömegközlekedést naponta igénybe vevők számát, de nem találtunk valódi megoldást a közlekedési problémákra. Ez részben a múlt öröksége is: a 4-s metró terveit mi már készen kaptuk, miközben arra lett volna szükség, hogy a vonal legalább a virágpiacig tartson, ha már nem Budaörs a végállomása. Hiába építettünk több mint kétezer parkolóhelyet, továbbra is gondot okoz a kerületi lakosok egy jelentős részének, hogy az otthonuk közelében álljanak meg. Ezeknek a problémáknak a megoldása túlmutat egy kerület, de még Budapest lehetőségein is, kormányzati segítség nélkül aligha orvosolhatjuk ezeket a bajokat. Csak hogy egy példát mondjak: az M0 északi szakaszának megépítése jelentős forgalmat vonna ki a kerületi utakról. De szükség volna egy mélygarázs-építési program meghirdetésére is, hogy a felszíni parkolás problémáit jobban kezelni tudjuk. Ugyanakkor előremutató lehet a modern technológiák alkalmazása, az elektromos autózás terjedése mellett a közösségi autóhasználat népszerűségének növekedése is olyan lehetőség, amely segíthet a problémák kezelésében. Újbuda támogatja az elektromos autók terjedését – igyekszik a kerület is ilyen környezetkímélő járműveket használni, és a töltőpontok létesítésével segíti a folyamatot. Támogatjuk a közösségi autóhasználatot is, miközben folyamatosan keressük a városi modernizáció újabb és újabb lehetőségeit. Újbuda eddig is élen járt a modernizációban, hiszen a kulturális városközpont megteremtésével párhuzamosan vonzotta a kreatív elméket, így egyfajta startup központtá vált. Van persze hagyománya a kerületben ennek, hiszen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem is központjai az innovációnak. A kerület támogatja és segíti ezt a tevékenységet, külön pályázatot is kiír évente a startup cégeknek, miközben egyre több olyan közösségi iroda létesül, ahol ezek az induló vállalkozások otthonra találhatnak.

(Újbuda)
LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.