Budapest növekedési iránya is a kerület felé mutat

Az év első testületi ülésén megszavazták a képviselők a 2016-os önkormányzati költségvetést. Mi áll a középpontban?

Jellemzően februárban dönt a testület a költségvetésről, de idén először januárban határoztunk róla, a cél pedig most az, hogy már decemberre legyen önkormányzati költségvetés. Idén e szándék mentén dolgozunk. A decemberre elkészülő költségvetés gördülékenyebb és hatékonyabb városvezetési munkát eredményez. Most a kiegyensúlyozott fejlődés költségvetése készült el Újbudán. A büdzsénk működési bevétele 2016-ban több mint 19 milliárd forint, a működési kiadásokra mintegy 18,6 milliárd forintot terveztünk. A bérek emelése miatt kismértékben nőttek a kiadások, amire a gazdaság gyarapodása adott lehetőséget: a korábban tervezettnél nagyobb bevétel folyik be ugyanis az iparűzési adóból, de más adónemekből is. A költségvetésünk az idén is pozitív egyenleggel zár, miközben kiegyensúlyozott gazdálkodásunknak köszönhetően folytatódnak a korábban megkezdett iskolai és más köznevelési intézményi felújítások.

Az új fővárosi forrásmegosztás sem okoz pénzügyi problémát a kerületnek?

A tavaly év végi törvénymódosítás eredményeként Újbuda idén az előző évinél 460 millió forinttal több pénzhez jut. De ha csak ennyit mondanék erről, akkor rám fognák, hogy csúsztatok. Természetesen van bevételkiesés: ha nem módosították volna a jogszabályt, ennél is nagyobb többletforráshoz jutottunk volna. Mégis azt gondolom, a kerület és ami fontosabb, az itt élők jobban jártak a most elfogadott megoldással. Volt olyan változtatási terv is például, amely jelentős kiesést okozott volna, elfogadásával nem többlet, hanem deficit mutatkozna ezen az oldalon. Jó kompromisszum született. A fővárosi tömegközlekedést finanszírozni kell, és nem várható el, hogy a vidéki önkormányzatok vagy a vidéki lakosok fizessék meg a budapesti villamosok, buszok és metrók üzemeltetését.

Említette, hogy az idén folytatódnak a korábban megkezdett beruházások. Milyen munkák készültek el tavaly, és mit terveznek az idén?

Tavaly folytatódtak az orvosi rendelők, egészségügyi intézmények fejlesztései. Az ablakok cseréjével, a tető korszerűsítésével megkezdődött a Vahot utcai rendelő felújítása, idén a klíma- és a fűtésrendszer cseréje következik. Akadálymentesítettük és korszerűsítettük a Villányi úti háziorvosi rendelőt is. Folytatódott az iskola- és óvoda-felújítási program, ennek keretében a Grosics Gyula és a Gárdonyi Géza iskolák udvarai újultak meg. Az óvodáknál tavaly az Alsóhegy utcai és a Törcsvár utcai intézmények udvarát újítottuk fel, a gyerekek új, korszerű és biztonságos játékokat kaptak. Előkészítettük a Kelenvölgyi Közösségi ház bővítését, az önkormányzat épületének korszerűsítését és a Bikás Parkban egy közösségi épület építését is – ez utóbbi készülhet el az idén. A Zöldfelület Fejlesztési Programban korszerűsítettük az Érdi úti Tulipános játszóteret, KRESZ-parkot alakítottunk ki a Regős közben a játszótéren, míg az idén a Vahot utcai játszótér felújításával mehet tovább a program. Idén folytatódik a zöldterületek felmérése, a tervek szerint 400-500 millió forintot fordítunk ezek fejlesztésére, modernizálására, illetve a mai igényekhez igazítására. Tavaly körülbelül 125 millió forintot fordított az önkormányzat a közparkok megújítására: a Nagyszeben tér a Gazdagréti sétány méltó végpontja lett, idősek parkját alakítottunk ki a Kérő utcában, a Kondorosi úton közösségi kertet hoztunk létre. Az Út Felújítási Programban tavaly több mint 3000 négyzetméter utat és járdát újítottunk fel – a szükséges javítási munkák elvégzésén túl –, emellett 400 négyzetméter új parkolót építettünk. A Közbiztonsági Program keretében 2015-ben újabb húsz kamerával bővült a térfigyelő rendszer, így már száznál több kamera segíti a közbiztonság javítását. Idén az említett programok tovább folytatódnak, ahogy a Környezetvédelmi Program is. Ennek keretében jelentős összeget költünk a környezettudatosság fejlesztésére, már óvodás kortól igyekszünk elmondani a gyerekeknek, hogy miért fontos a környezet védelme. Folytatódik az e-közigazgatás fejlesztése is, ennek idén az első lépése volt az, hogy a parkolási engedélyeket az eHivatalon keresztül is lehetett igényelni. Ez annyira sikeres volt, hogy az induláskor már az igények 15-20 százaléka ezen keresztül érkezett. Végül, de nem utolsósorban: folytatódik az Okos Város Program, amelynek keretében két újabb okos tantermet adunk át a diákoknak.

A stabil pénzügyi helyzet és a jól láthatóan működőképes kerület mindenkit arra késztet, hogy arról érdeklődjön, milyen nagyberuházások lesznek Újbudán.

Néha több is ez, mint érdeklődés. Ma, 2016 februárjában, egy elfogadott, kiegyensúlyozott önkormányzati költségvetéssel és sikeres első öt évvel a hátam mögött, már nem megyek bele olyan vitába, amely visszamutat a 2010 előtti városvezetés hibáira. Annak ellenére sem, hogy a korábbi vezetés rossz döntései miatt még mindig vannak a szekrényből kiboruló csontvázak. Érdemes megnézni a kerületi lakásárakat. Még a CSOK elfogadása előtt 20-25 százalékkal emelkedtek az újbudai ingatlan árak, a használt panellakások árainak 35-40 százalékos növekedéséről nem is beszélve. Tavaly 1,6 százalékkal nőtt a kerületi lakosok száma. Abban a szerencsés helyzetben van Újbuda, hogy a fővárosi közlekedés- és infrastruktúra fejlesztés elsődleges célpontja, sőt a főváros terjeszkedési iránya is felénk mutat. Számtalan nagy beruházás javította eddig is a kerületben élők életminőségét, és további nagy, elsősorban közlekedésfejlesztési és úthálózat-felújítások várhatóak. Folytatódik az 1-es villamos fejlesztése, emlékezetes a fonódó villamos hálózat mostani átadása, ismét bekerült a fővárosi költségvetés tervezetébe a Bartók Béla út átalakítása, illetve a Bocskai és a Budafoki út elejének fejlesztése. A kerület pedig a Villányi út elején tervez komolyabb átalakításokat a fonódó villamos hálózathoz kapcsolódva. Ilyen környezetben nagyon nehéz lenne Újbudát további nagy önkormányzati beruházásokkal megterhelni: az egymásra „tolódó” beruházások próbára teszik az emberek tűrőképességét. De félreértés ne essék, komoly és mindenki számára jól látható városfejlesztési projekteket tervezünk, amelyek egy része már tervezési, egy része pedig előkészítési folyamatban van. Ilyen például a rozsdaövezet revitalizációja, a smart city avagy Okos Város Program megvalósítása, de ide kell venni a Gyermek-egészségügyi Centrum megvalósítását is vagy a Duna part fejlesztését, amely a kerületi Duna-parti területek átalakítását célozza.

Ehhez kapcsolódna a Lágymányosi-öbölben a Market Zrt. által tervezett fejlesztés?

A Lágymányosi-öbölben tervezett beruházás tisztán magánberuházás, nem önkormányzati. Ám ez is mutatja, hogy mennyire szükség van a Duna-part menti rozsdaövezet revitalizációjára. Az önkormányzat olyan fejlesztési terven dolgozik, amely több száz hektárnyi terület megújulását jelenti. Ami az öböl fejlesztését illeti, egyelőre mi is várjuk az új tulajdonos terveit. Ez fontos terület, a zöldfelületek megőrzése, élhető, illetve élő városrész kialakítása a célunk. De nem csak ezen a területen épülnek majd új ingatlanok. A kerület jó beruházási terep, a válságnak vége, sokan látnak üzletet a kerületi fejlesztésekben, így ránk a következő időszakban sokkal nagyobb felelősség hárul a szabályozási munkában, illetve a koordinációban, hiszen mi összefüggésében látjuk a fővárosi és a versenypiacról érkező fejlesztési igényeket. Ezeket kell nekünk összhangba hozni a kerületi emberek igényeivel, illetve a város fenntartható fejlődési lehetőségeivel.

Az említett projektek, mint a Duna-part, vagy a rozsdaövezet revitalizációja, mennyi időt vesznek igénybe?

Egy-egy nagy projekt összefésülése több hónapot, akár egy évet vesz igénybe, hiszen nem egyszer hatalmas területekről és számtalan tulajdonosról van szó. Egy-egy projekt több elemből áll, amelyek fejlesztési vagy beruházási periódusa a kezdettől a végéig kettő–négy, vagy akár ennél is több évet vehet igénybe. Olyan fejlesztési és szabályozási projekteken is dolgozunk, amelyeknek egy-két éven belül lehet látható eredményük és olyanokon is, amelynek a gyümölcse csak öt év múlva érik be.

H. Gy.