Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
július 18. csütörtök, Frigyes

Duna: városfejlődés, hidak, aranyhal

Újbuda   |   2019, március 1 - 11:02
Nyomtatóbarát változatSend by email

Az önkormányzat 2012-ben indította el Újbuda értékei című sorozatát, hogy bemutassa a kerület természeti és történeti értékeit. Az évről évre megjelenő füzetek a Kamaraerdei tanösvénytől a természetvédelmi területeken, tavakon és ipari műemlékeken át a Gellért-hegyig ismertetik a tudnivalókat. A legutóbb elkészült füzet, a sorozat ötödik darabja a Dunával foglalkozik.

„Újbuda fejlődését – a kerület hivatalos megalakulása előtt is – nagymértékben befolyásolta a Duna. (...) Budapest és benne Újbuda jelenlegi városképét a XIX. század végén kezdődött mederszabályozási munkák alakították ki – Lágymányos Budapest egyesítésekor, 1873-ban még mocsaras, vizenyős terület volt, a Műegyetem épületei helyén még a Duna hullámzott” – olvasható Hoffmann Tamás polgármester köszöntőjében.
Az Újbuda Önkormányzata megbízásából készült sorozat ötödik részében Európa második leghosszabb folyamának kerületünkben játszott földrajzi és történelmi szerepét ismerheti meg az olvasó. Kiderül például a Szőlő, bor és gyümölcsészet című fejezetből, hogy a Duna-parti területen a robbanásszerű városfejlődésig a mezőgazdaság dominált. A szőlőművelés állt a középpontban, mint Buda környékén mindenütt, egészen a 19. század végéig. A szőlészet a filoxéravészig biztosított megélhetést Óbuda, Gellérthegy, Sashegy, Svábhegy és az újbudai Duna-part lakosságának. Albertfalva mellett egy 42 holdas gyümölcsös állt.
A folyó története kapcsán Újbuda repülőterei is külön fejezetet kapnak a kiadványban. A szerzők képzeletbeli séta formájában mutatják be a kerület hídjait (Szabadság híd, Petőfi híd, Déli Összekötő Vasúti híd, Rákóczi híd).
A füzet a Lágymányosi-öblöt Újbuda egyik legjellegzetesebb Duna-szakaszaként ismerteti. A mai Kopaszi-gát környékén valaha nem öböl volt, hanem a Duna, illetve mocsár, amely a mai Műegyetem telkének déli részénél ért véget. A gátépítés terve 1838-ban, a nagy árvíz után született meg: abban az évben hirtelen indult meg a jégzajlás, a Kopasz és a Nyúlfutás nevű zátonyokon megakadó jég elzárta a víz útját, az ár pedig elöntötte Pestet. A megvalósításra egészen az 1867-es kiegyezés utáni gazdasági fellendülésig kellett várni, a millennium idején azonban már budai vidámparkot is létrehozott itt az Orfeum igazgatója. Érdekesség, hogy a vállalkozás annak idején a szúnyogok miatt bukott meg.
Az élővilág rajongói a környék mára kihalt óriáshaláról, a vizáról is megtudhatnak néhány érdekes adalékot, ahogy az is kiderül, hogy az „aranyhal tényleg létezett”.
A kiadvány elérhető itt, valamint a Polgármesteri Hivatal épületeiben, illetve hamarosan megjelenik a közösségi házakban is.


(Újbuda)

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Orgonák éjszakája a 4-es metróban

A 4-es metró megállói nem csak építészeti szempontból kiemelkedőek, de kultúraközvetítő szerepük is tagadhatatlan, hiszen átadásuk óta számtalan zenei és irodalmi rendezvény helyszínéül szolgáltak már eddig is. Örömmel tudatjuk, hogy zenekedvelő utasaink számára az idei nyár sem telik metrókoncert nélkül, bár a megvalósulás nem mondható éppen hagyományosnak.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.