Kedves Gyerekek és Felnőttek! Az Albertfalvi Helytörténeti Kalandtúra keretében sok érdekes és hasznos információt szerezhettek meg a városrészünkről, és feltárul előttetek Albertfalva múltja!
Sosem volt még ennyire élő a Bartók Béla út és környéke, és idén Újbuda Önkormányzata a helyi civilekkel összefogva még elevenebbé teszi. Május 30-ától június 2-áig olyan programdömping árasztja el a kulturális főutcát és szomszédságát, amilyenre eddig még nem volt példa. A Tavaszi Zsongás a Bartókon rendezvénysorozat május 30-án, csütörtökön az önkormányzati fenntartású B32 Galéria és Kultúrtér által szervezett Gárdonyi Piknik Special eseménnyel kezdődik, másnap pedig a Kulturális Tizenegy Egyesület és az Eleven Blokk Művészeti Alapítvány programjaival folytatódik. Az idén már hatodik alkalommal megrendezett Eleven Tavasz május 31. és június 2. között galériasétával, performanszokkal, kézműves workshoppal, gyerekkoncerttel és felnőtt utcabállal várja a vendégeket. A május 30-án, csütörtökön kezdődő Ablak a Bartókra című helytörténeti fesztivált az az Eleven Blokk Művészeti Alapítvány rendezi, amely az Európai Unió egyik URBACT programja, a Creative Spirits helyi munkájában is részt vesz.
Fejezetek Albertfalva történetéből címmel rendeztek egész napos konferenciát az Albertfalvi Közösségi Házban a település alapításának kétszázadik évfordulója alkalmából. A tanácskozáson Hoffmann Tamás polgármester és Habsburg Mihály főherceg, valamint önkormányzati képviselők és lokálpatrióták is megjelentek.
Március 11-én rendezték meg az Újbudai Petőfi Sándor Általános Iskolában az Albertfalva Mozaik helytörténeti vetélkedőt. A versenyen a Petőfi mellett a Don Bosco Katolikus Általános Iskola és a Szent II. János Pál Iskolaközpont felsős diákjai is részt vehettek.
Az önkormányzat 2012-ben indította el Újbuda értékei című sorozatát, hogy bemutassa a kerület természeti és történeti értékeit. Az évről évre megjelenő füzetek a Kamaraerdei tanösvénytől a természetvédelmi területeken, tavakon és ipari műemlékeken át a Gellért-hegyig ismertetik a tudnivalókat. A legutóbb elkészült füzet, a sorozat ötödik darabja a Dunával foglalkozik.
A helyiek méltán lehetnek büszkék az egykori római táborból népes városrésszé vált Albertfalvára. Számos híresség talált otthonra itt, köztük Mahunka Alajos asztalosmester és bútorgyáros, fia, Mahunka Imre, Simándy József operaénekes. Tekintélyes múltú asztalos- és bútoripar kötődik Albertfalvához, és itt működött az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb repülőgépgyára is.
1819. március 1-én jelentette be a ráckevei császári és királyi uradalom prefektusa, hogy a Fehérvár felé haladó út mindkét oldalán kijelöltek ötven házhelyet a zsellérek számára. Ennek eredményeként jött létre Albertfalva, amely idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját.
Ragyogó időben rendezték meg a Budapest100 urbanisztikai programot május első hétvégéjén, amelynek fókuszába idén a terek álltak. A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kezdeményezésére 2011-ben létrejött civil városi ünnep célja, hogy évről évre felhívja a budapestiek figyelmét a körülöttük lévő város mindennapi értékeire.
Zsúfolásig megtelt az Albertfalvi Közösségi Ház a lokálpatrióta Sümegh László könyvének bemutatójára. A szerző március 9-én ismertette Albertfalvi emlékképek címen megjelent kötetét, beszélt a mű keletkezéséről. A eseményt Illés Adrienn csembaló művész színesítette előadásával.
A Kelenvölgy 120 éves történelmét feldolgozó előadást január 30-án tartották Albertfalván. Sturdik Miklós helytörténész az Etele Helytörténeti Kör tagjainak is bemutatta annak a negyedszázados gyűjtőmunkának az eredményét, amelyet tavaly már Kelenvölgyben is hallhattak az érdeklődők.
Játékra invitáljuk Önt, Kedves Olvasó! Az Újbudai Kirakós keretében szeretnénk, ha az itt élő emberek mutatnák be röviden a XI. kerület értékeit, az otthonuk környékén található érdekes, értékes vagy egyszerűen csak szép épületeket, utcarészleteket, köztéri alkotásokat, parkokat és tereket.
Tíz iskolából érkeztek diákok a III. Etele Helytörténeti Verseny döntőjére az önkormányzat épületébe. Az első fordulóra 24 intézményből adtak be pályamunkát, a döntőbe a legjobbak kerültek.
A rakpart a témája a Budapest100 nyitott házak idei rendezvénynek, amelyen Duna parti épületeket lehet megtekinteni a Rákóczi hídtól az Árpád hídig húzódó csaknem 10 folyamkilométeren. A programot április 22-23-án rendezik, “sétálva, villamossal, vagy bringával igazi kaland mindkét partot végigjárni és közben a házakba is benézni”- állítják a szervezők.
Szép és látványos feladatra vállalkozott a Budapest-tematikájú rajzairól ismert Buzás Alíz grafikus, a főváros kerületeiről készített posztereket.
Újbuda tele van izgalmas építészeti, várostörténeti emlékkel, a kerület számos pontja hordozza a múlt nyomait. A Bartók Béla út külső részén lévő „Füzesi” épületegyüttes a kerület közlekedéstörténetébe nyújt bepillantást.
A HUMUSZ Szövetség és a FŐKERT ötlete még csak fél éves, tavaly októberben került ki az első olyan komposztáló keret a Tabánban, ahová a környékbeli társasházakban élők hordhatják lebomló hulladékukat. A nyári melegben a biológia hulladék nagyon kellemetlen szagot eredményezhet a kukákban, de miért is dobnák ki az emberek azt, ami újrahasznosítható?
Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.
