Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
április 20. kedd, Tivadar

Gellért-hegy: Újbuda gyöngyszeme a főváros szívében

Újbuda   |   2016, március 9 - 14:07
Nyomtatóbarát változatSend by email

A Gellért-hegyet elsősorban a Citadellával, a panorámával és a Szabadság szoborral azonosítják. Kevésbé ismert, hogy a főváros szívében elnyúló domb történelme, növényzete és állatvilága is egyedülállóan érdekes.

A 235 méter magas Gellért-hegy minden bizonnyal az egyik legismertebb természeti képződmény a fővárosban, azt azonban már kevesen tudják róla, hogy országos jelentőségű természetvédelmi terület is egyben. Nevét a legenda szerint onnan kapta, hogy Gellért püspököt erről a hegyről taszították a mélybe, és halála után mind többen kezdték el vele kapcsolatban emlegetni a helyet. A püspök előtt tisztelgő szobrot jól láthatjuk a pesti oldalról, az Erzsébet hídon át Budára érkezve. 1947-ben állították fel Kisfaludi Strobl Zsigmond 14 méter magas bronzszobrát, a Szabadság szobrot, amely Budapest egyik szimbólumává vált. A Gellért-hegyről nyíló, 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánított egyedülálló panoráma mellett a Citadella épületében található hely- és hadtörténeti kiállítás, valamint a hegy keleti lábánál lévő sziklakápolna és a hozzákapcsolódó Pálos-kolostor kínál látnivalót. A hegy déli lábánál terül el a régi Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (ma a Szent István Egyetem Budai Campusa) Villányi úti épületegyüttese, az 1975 óta fővárosi védelmet élvező Budai Arborétummal.

A természetvédelmi terület bejárását érdemes a Szent Gellért tér felől kezdeni, ahonnan elsősorban a lomb nélküli időszakban tűnnek fel a hegy csupasz sziklakibúvásai. Ezeken a részeken jól megfigyelhető a Gellért-hegy legfőbb alkotóelemét adó dolomit. A területen nincsenek felszíni vízjárások, források, annál jelentősebbek a felszín alatti hévízforrások, melyek a budai Duna-parton törnek a felszínre és táplálják a környék gyógyfürdőit. A barlangok közül a legjelentősebb a déli oldalon lévő, a Sziklatemplomot magába foglaló Szent Iván-barlang, amely csak részben természetes (a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki).

Az 1800-as évek végéig jelentős volt a szőlőtermesztés, amelynek a filoxéravész vetett véget. Ma a mesterségesen kialakított parkban értékes növénygyűjtemény található. A parkok a kora tavaszi időszakban virágpompába borulnak, az odvas- és ujjas keltikék egyes helyeken szinte teljesen elborítják a talajt.

Noha sűrűn beépített, forgalmas városi környezet öleli körül, népes állatvilágnak ad otthont ez a kis zöld terület. A hüllők közül gyakori a fali gyík. Az itt fészkelő madárfajok közül megemlíthetjük az énekes rigót, kis poszátát, vörösbegyet és fülemülét. A sok énekesmadár néhány ragadozó madarat is vonz, köztük a karvalyt.

T. K.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Karinthy és a Nézőművészeti Kft.  

Az Utazás a koponyám körül című Karinthy-kisregény színpadi adaptációjának bemutatására készülnek a Nézőművészeti Kft. művészei, Scherer Péter és Marton Róbert, Gyulai Eszter közreműködésével. Az alkotói folyamatról, a Karinthy családhoz való kötődésről és az őszre tervezett előadásról beszélgetett a művészekkel Kovács Gabriella a B32 Galéria és Kultúrtér Hármas szereposztás című podcastsorozatában.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.