1990-ben a budapesti lakások több mint fele önkormányzati tulajdonban volt. A rendszerváltás után a kerületeknek nem volt pénzük az ingatlanok felújítására, az eladásukból viszont komoly jövedelemhez juthatott a városvezetés, így rohamléptekkel megindult az egykori tanácsi lakások privatizációja. A KSH adatai szerint 1995-re már 30 százalék alá csökkent az önkormányzati lakások aránya a teljes lakásállományon belül, két évvel később pedig már csak 20 százalék volt.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint 45 ezer lakóingatlan maradt a kerületi önkormányzatok tulajdonában (ez körülbelül a budapesti lakások 5 százaléka). Az összes önkormányzati bérlakásból mintegy kétezer áll üresen, derült ki a közérdekű adatigénylésekre kapott válaszokból. – A ‘90-es években felgyorsult privatizációs folyamat azóta sem állt le, csupán a legrosszabb lakások maradtak önkormányzati tulajdonban, és a bérlők közül is szinte csak a legszűkösebb anyagi helyzetben élők nem vették meg bérleményüket – nyilatkozta korábban Szekér András, a Habitat for Humanity Magyarország országos igazgatója, a szervezet legfrissebb jelentését ismertetve. A lakhatási szegénységgel foglalkozó civil szervezet két éve állítja össze rendszeresen a hazai lakáshelyzetet bemutató jelentését. A legutóbbiból is kitűnik: nemzetközi összehasonlításban mennyire alacsony Magyarországon a bérlakások aránya. Az Egyesült Királyságban például a lakosság 17,5 százaléka él szociális vagy csökkentett bérletű ingatlanban, míg nálunk mindössze 6,7 százalék ez az arány.
– Azokban az országokban, ahol jól működik a bérlakásrendszer, jellemzően vegyes az összkép. Vannak jó minőségű ingatlanok és magasabb jövedelmű bérlők is – mondta Szekér András. A bérlakásállomány csökkenésének okai elsősorban a rendszerváltozás eseményeiben keresendők. 1989 előtt a lakások zöme állami kézben volt, az állami tulajdont a magánosítási folyamat tizedelte meg. 1995 decemberéig a bérlők vételi jogot kaptak, aki tehette, a piaci ár töredékéért megvásárolhatta otthonát. A legtöbben így is tettek, ami óriási változást hozott a tulajdonszerkezetben. Ezt példázza, hogy míg a XI. kerület tulajdonában 1990-ben 28 ezer lakás volt, négy évvel később már csak négyezer maradt belőle. Utána, 2005–2006 között volt egy nagyobb eladási boom, amikor a kerület a forgalmi érték 30 százalékáért egy összegben eladásra kínálta fel a bérlőknek az általuk lakott ingatlanokat. Ennek hatására ezer lakástól vált meg az önkormányzat. Ezen túlmenően a máig tartó elővásárlási jog is fenntartja a folyamatos, de lassú csökkenést.
Mivel a fővárosi lakások alig 5 százalékát teszi ki az önkormányzati lakások aránya, egy-egy pályázatra tízszeres is lehet a túljelentkezés. Az országos tendencia a XI. kerületben is érvényesül, ahol mára csak 1391 maradt önkormányzati tulajdonban (ez a kerületi lakások 1,8 százaléka). – Újbudán 800 lakáskérelmező vár ingatlanra, de évente csupán 30–40 lakást tudunk megítélni a számukra – tájékoztatott a kerületi helyzetről Mozsár Beatrix, a lakásgazdálkodási osztály vezetője. Az 50 százalékban albérletben élő, szociális alapon pályázó jelentkezők csak akkor juthatnak bérlakáshoz, ha az előző bérlő meghal, illetve ha az önkormányzat a felhalmozott tartozás vagy a nem rendeltetésszerű használat miatt felmondja a szerződést. A szerencsés kérelmező öt évre havi 452 forint/négyzetméter bérleti díjért bérelhet lakást a kerülettől. (Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét szociális helyzet alapján, költségelven vagy piaci alapon állapíthatják meg a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvény 2006-os módosítása szerint. Budapesten a piaci alapú bérlet díja négyzetméterenként jellemzően 1000 forint körül alakul, a költségelvűek 400–500 forint, a szociális alapúak pedig általában 250-450 forint között mozognak. Összehasonlításul: a budapesti albérletek átlagos díja körülbelül 2500 forint/négyzetméter az ingatlanhirdető oldalak kalkulátorai szerint.)
Újbuda azoknak a lakáskeresőknek is kínál lehetőségeket, akiknek van némi megtakarításuk, de egy lakás megvételéhez vagy egy hitel felvételéhez már nem rendelkeznek elegendő forrással. Az ilyen jelentkezők két éve a költségelvű lakbér alapú pályázaton indulhatnak, ha vállalják az elnyerhető rossz állapotú ingatlan teljes felújítását. Ennek fejében az önkormányzat hosszú távú, 15 éves bérleti lehetőséget biztosít számukra, a szociális lakásokénál pár száz forinttal magasabb négyzetméterenkénti díjért. Az ilyen pályázatok nyertesei a felújítás 1–2 milliós költségét később lelakhatják, a lakbér 70 százalékának erejéig. Ilyen konstrukcióban évi néhány lakást tudnak megpályáztatni. A Fehérvári úti Fecskeházba pedig azok a 35 évnél fiatalabb első lakáskeresők költözhetnek be öt évre, akik vállalják, hogy előtakarékossági számlát nyitnak, és az ott töltött idő alatt félretesznek egy meghatározott összeget (minimum havi 16 ezer forintot) későbbi lakásvásárlásukhoz.
Budapesten az önkormányzati ingatlanokhoz általában kétféleképpen lehet hozzájutni: pályázatot írnak ki rájuk (vagy kérelmezni kell), illetve rendkívüli élethelyzetbe került embereknek, például átmeneti otthonokból kikerült családoknak ítélhetik meg őket. A pályázatok kiírásában azonban jelentős eltérések vannak a kerületek között. A III. kerületben például rendelet rögzíti, hogy az évente megüresedő önkormányzati lakások 60 százalékát kizárólag pályázati úton lehet bérbe adni, ez évi 16–20 lakást jelent. Van azonban olyan önkormányzat is, ahol csak esetlegesen írnak ki ilyen pályázatokat – nincs egységes gyakorlat.
A kerületi önkormányzatok maguk határozhatják meg a feltételeket is, de általánosságban elmondható, hogy a legfontosabb szempont a havi jövedelem. A pályázó nem rendelkezhet saját tulajdonú ingatlannal, általában az adott kerületben kell lennie a bejelentett lakcímének, és van, ahol kizáró ok a közüzemi tartozás.
Újbudán is hasonló az igénylés feltételrendszere, annyiban viszont megengedőbb, hogy szociális bérlakásra nemcsak a kerületiek adhatnak be kérelmet, hanem gyakorlatilag bárki, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum háromszorosát (ez jelenleg 85 500 forint). Már az is egyedülálló, hogy a XI. kerületben pályázat helyett lakáskérelem útján lehet szociális lakáshoz jutni. Ez azért nagy különbség, mert a kérelmeket egész évben folyamatosan be lehet adni, a kérelmezők pedig az életkörülményeiket érintő pontszámokkal javíthatják esélyeiket a döntőbizottság előtt.
T.D.
