„A ciszterciek két nagy intézménye, a templom és az iskola között áll a Klebelsberg szobor, amely a politikus egész munkásságának, vallási és közoktatási tevékenységének állít emléket” – fogalmazta meg Szkaliczki Csaba Örs O.Cist. plébános. Elmondta, hogy az egykori miniszter még személyesen volt jelen a templom alapkőletételénél, ám a felszentelését már nem érhette meg.
Simicskó István országgyűlési képviselő Francesco Nitti, egykori olasz miniszterelnök gondolatait idézte, aki szerint Magyarország szenvedte el a legsúlyosabb területi csonkításokat Trianonnak köszönhetően. - Országunk olyan kegyetlen bánásmódban részesült, amelyre egyszerűen nincs magyarázat - mondta. Simicskó István szerint ebből a "halálra ítélt helyzetből" a keresztény hit vezette ki a magyarságot, ebben pedig Klebelsberg Kuno vallási- és oktatásügyi politikájának volt a legnagyobb szerepe. „Klebelsberg háromféle hazafiságot különböztetett meg: a kesergőt, a szónoklót, valamint az alkotót. Ő úgy vélte az utóbbi az, amivel előre lehet jutni, amellyel újra lehet építeni az országot” – emlékezett az országgyűlési képviselő.
Hoffmann Tamás polgármester ugyancsak Klebelsberg érdemeit méltatta. Úgy véli, az egykori miniszter a pozitív látásmódban látta a megoldást, hitt abban, hogy a nemzet képes újra talpra állni. Megreformálta az oktatást, a tudományos életet, az egészségügyet, a kultúrát és a sportot is. Hitt abban, hogy csak eltökélt politikával lehet értéket teremteni és átmenekíteni azt az utókor számára. - A Nemzeti Összetartozás Napján épp ezért nemcsak gyászolnunk kell, hanem építenünk is, egy olyan hidat, amely örökre összeköt minket magyarokat, bárhol is élünk – fejezte be gondolatait Hoffmann Tamás.
Az eseményen Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy túl kell lépni a múlt történésein, miközben a magyar identitástudat örökre megmarad.
A KDNP által szervezett rendezvény a Himnusz közös éneklésével zárult.
K. A.