Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
május 27. szerda, Hella

Kulcskérdés a tömeges tesztelés

Újbuda   |   2020, május 6 - 19:03
Nyomtatóbarát változatSend by email

Az egyik legvitatottabb kérdés a koronavírus-járvány kapcsán, hogy mennyit és hogyan segíthet a tesztelés a védekezésben. Bár rengetegen hangsúlyozzák, hogy a szűrés alapvető fontosságú, mégis vannak országok, ahol csak csekély mértékben, másutt viszont tömegesen élnek ezzel a lehetőséggel.

Ma már egyértelműen látszik, hogy azok az országok érték el a legnagyobb sikereket a koronavírus elleni védekezésben, amelyek a leghamarabb végeztek el elégséges számú tesztet, mint például Dél-Korea. Sikert könyvelhetnek el a németek is, akik a tömeges megbetegedést és főleg a halálozások megugrását tudták így elkerülni. Ám fontos kiemelni, hogy a teszt önmagában nem állítja meg a járványt, ezt még számos tényező befolyásolhatja – például, hogy a kitörés mely szakaszában kezdik el a vizsgálatokat, logisztikailag megvalósítható-e a nagyszámú tesztelés. Sok függ attól is, hogy van-e elég e célra bevethető egészségügyi szakdolgozó és eszköz, a pozitív esetek mellé társul-e kontaktkutatás, illetve miként különítik el a fertőzötteket.

Drága és lassú, vagy olcsó és pontatlan

Az sem mindegy, hogy milyen típusú teszteket használnak; jelenleg kétfajta létezik a koronavírus kimutatására, a biztosabbik a PCR típusú, amely magát a vírust keresi a szervezetben, örökítő anyagok után kutatva. A mintavétel egy hosszú vékony pálcikával történik orron és szájon keresztül, a váladékmintát speciálisan beöltözött személyeknek kell levenniük, megfelelő dobozokba kell tenniük, amelyek nem engedik kiszökni a vírust, a tenyésztést pedig laboratóriumi körülmények között végzik. Összefoglalva, ez nagyon precíz, alapos, drága és időigényes eljárás. A másik a vérvételen alapuló szeroló­giai teszt, amely nemcsak az aktív fertőzést mutatja meg, hanem azt is, ha valaki már korábban átesett rajta. Ilyenkor a vérben azokat az antitesteket vizsgálják, amelyeket az immunrendszer bocsájtott ki, hogy elpusztítsa a vírusokat. Ez a teszt jóval egyszerűbben elvégezhető, mint a PCR, ugyanakkor kevésbé megbízható, mert csupán az immunválaszt vizsgálja, ám az antitestek kezdetben – sőt, egyes esetekben a betegség teljes lefolyása alatt – nem feltétlenül termelődnek kimutatható mennyiségben. A módszer hatékonyságát továbbrontja, hogy számos hibás, rossz minőségű, pontatlan antitesttesztet dobtak piacra, amely fals eredményeket ad. A hivatalos kimutatásokba ezért is csak a PCR-tesztek eredményei kerülnek be, amelyeket központilag rendelnek el, és többek között ezért szerepel ilyen alacsony tesztszám a statisztikákban.

Önmagukért beszélő számok

A kormányzati tájékoztatási oldal április végi adatai szerint Magyarországon kevesebb mint 70 ezer tesztet végeztek el. Az európai élmezőnybe, vagyis a lakosságarányosan legtöbbet tesztelők közé nem meglepő módon a kisebb államok tartoznak, hiszen ezekben könnyebb aránylag sok embert elérni. Izlandon például majdnem 130 ezer teszt jut egymillió lakosra. Így sokkal pontosabb képet kaphattak a koronavírus-helyzetről és a fertőzés tényleges halálozási rátájáról. Izland esetében ez 13 százalékos tesztelési arány mellett 0,56 százalék. Ez alapján feltételezhetnénk, hogy máshol is hasonló a valós halálozási ráta, csak a többiek nem vesznek annyi mintát. A helyzetet azonban még sok tényező befolyásolhatja, például az izlandi társadalom jóval fiatalabb a legtöbb európainál, ráadásul sok országban épp az időseket ellátó szociális és egészségügyi intézményekben – azaz a veszélyeztetettebb korosztály körében – alakultak ki gócpontok.

Számos ország kezdett szúrópróbaszerű szerológiai teszteket végezni a lakosság körében, hiszen ez a módszer tudja kimutatni, hogy ki esett már át a betegségen. Kaliforniában 3300 önkéntest vontak be a kísérletbe, és megdöbbentő eredményre jutottak: a hivatalosan ismert esetszámnál ötvenszer-nyolcvanszor többet detektáltak, azaz ennyivel többen estek át a fertőzésen tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel. Hasonló intézkedési tervet jelentett be Szlovénia is, ahol magasabb a halálozási arány, mint a környező országokban.

Keveset és későn

Akár összességében, akár lakosságszámra vetítve nézzük, egyértelmű, hogy Magyarország nemcsak a régióban, hanem európai viszonylatban is a sereghajtók között van a szűrésben. Miközben a tesztszám és így az esetszám viszonylag alacsony nálunk, a halálozási arány a megerősített esetszámra vetítve kiugróan magas, meghaladja a 10 százalékot. Ilyen arány általában ott figyelhető meg, ahol egy tomboló időszak után már lefutóban van a járvány – Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban –, nálunk azonban még felfelé tart a görbe. Amíg nem léptünk be a tömeges megbetegedések szakaszába, és csupán bizonyos csoportokon belül terjed a járvány, addig nem lehet teljesen tisztán látni.

A nemrég közzétett adatok szerint a hazai koronavírus-fertőzöttek 30 százaléka a kórházakhoz, illetve a szociális ellátórendszerhez kapcsolható. A kórházi járványoktól függetlenül az esetek közel 5 százalékában egészségügyi dolgozó fertőződött meg, míg a megbetegedések csaknem negyede egyéb zárt közösségekhez köthető, például az idősotthonokhoz. Mindebből kirajzolódik, hogy a koronavírus-fertőzöttek 60 százaléka vagy a veszélyeztetett csoport tagja, vagy közvetlen kapcsolatban áll egy vagy több ilyennel. A kormány már bejelentette, hogy bár a járvány csúcsát még nem értük el, vidéken már enyhítenek a korlátozási szabályokon; a betegség kontroll alatt tartását egyebek közt kötelező maszkviseléssel, távolságtartással, tömeges teszteléssel és kontaktuskutatással igyekeznek majd elérni.

K. A.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Online tudományos konferencia a Műegyetemen  

Az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatásával elért tudományos eredményeiket ismertették 18 szekcióban csaknem 180 műegyetemi előadáson a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ösztöndíjasai az intézmény szerdai online tudományos konferenciáján.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.