Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
március 7. vasárnap, Tamás

Lechner ház a Szatyor mellett

Újbuda   |   2016, július 19 - 12:28
Nyomtatóbarát változatSend by email

Halászni és vadkacsára vadászni tilos! – hívta fel a figyelmet egy tábla a Bartók Béla úton a mai Szatyor Bár tőszomszédságában a 19. század végén. Ekkor kezdődött meg a területen Lechner Gyula bérházának építése, öccse, Lechner Ödön tervei alapján.

„A Lágymányos és az egész Kelenföld akkor még üres telkekből, nagy szőlőskertekből, virágos mezőkből, mocsaras nádasokból állott. Amikor 1896-ban a mai Szabadság-hidat (akkoriban Ferenc József-híd) megnyitották, a budai hídfő tengelyében a Gellért-fürdő helyén még kis akácerdő volt, közepén egy sárgára meszelt házikóval, szomszédságában a régi Sáros-fürdő néhány rozoga pavilonjaival. A mai Műegyetem épületeinek területe még a főváros szemétlerakodó telepe volt.” – írta Lechner Ödönről szóló, 1961-ben megjelent könyvében dr. Kismarty-Lechner Jenő (Lechner Gyula fia).

A Lechner család kőbányai téglagyárának eladása után – ahol Lechner Ödön megismerte az agyagot, a téglát és a kerámia egyéb formáit – a családtagok pénzük jelentős részét ingatlanokba fektették. A terveket természetesen Lechner Ödönnel készíttették, aki ezeket az épületeket ugyanazzal a téglaszalagos homlokzati architektúrával tervezte meg, amelyet a Földtani Intézet székházán is alkalmazott.

Húgának, Lechner Ilkának Pécelen épített kis nyaralót 1897-ben, amit egy kalotaszegi asztalosmester, Péntek György bútoraival rendeztek be. A ház eredeti formájában nem maradt meg, mivel a nyaralót kénytelenek voltak eladni, az új tulajdonos pedig teljesen megváltoztatta az épület jellegét annak átépítése, bővítése során.

Lechner Ödön Kolozsvárra is tervezett egy hasonló stílusú kétemeletes lakóházat fivérének, az első magyar pszichiáter orvosprofesszornak, Lechner Károlynak. Az 1900-ban felépült ház a későbbiekben a kolozsvári klinika egyik pavilonja lett.

A Földtani Intézet tervpályázatát 1896-ban írták ki, a terveket a következő év elején bírálták el. Az építkezés lebonyolításával a nyertes pályázat tervezőjét, Lechner Ödönt bízták meg és a kivitelezés még ugyanabban az évben el is kezdődött. Kismarty-Lechner Jenő így jellemzi az épületet: „Amíg korábbi alkotásai, a kecskeméti, kőbányai és az Üllői úti épületek szinte roskadoznak képzelőerejének magyaros dekoratív motívumaitól, itt kizárólag a nyers téglaszalag-ornamentikának (…) újszerű egyszerű eszközével alkot monumentális architektúrát.”

A Bartók Béla (akkor Fehérvári) út 40. alatti bérház építtetője, Lechner Gyula (1841-1914) festőművész és író volt, ő fordította első ízben német nyelvre Madách „Az ember tragédiája” című színművét. A bérház építése 1898-ban kezdődött meg. „A Fehérvári út még kövezetlen sáros országút, a mai Körtérig bepöfögő budafoki helyiérdekű vasúttal, kávédarálónak csúfolt zömök lokomotívjaival. A mai Körtér valamikor nádas, vizes terület lehetett, mert még az említett Lechner-bérház építésekor, az úttest közepén ott állott a figyelmeztető tilalomtábla a felírással, hogy halászni és vadkacsára vadászni tilos. Itt volt a városi vámsorompó és a ma vendéglőül szolgáló kertes kis ház volt a vámépület. Szomszédságában hamarosan felépült néhány spekulációs bérház a Lágymányosi utca sarkán, szörnyű giccses gipszarchitektúrával. Ezek mellé építette Lechner Ödön ezen a vidéken az első modern és építőművészi szempontból is első jelentősebb épületét a később rohamosan beépülő lakóterületnek” – emlékezik vissza Kismarty-Lechner Jenő.

A bérház 1899-ben lett kész. Jellegzetessége a szegmens-, hullám- és függönyíves záródású ablakok, a falmezők és az oromzatok – már említett – téglaszalagokkal történő keretezése. A negyedik emeleten egy műtermet alakítottak ki, ennek jó megvilágítása érdekében az északi oldalára egy terasz került, erre néz a műterem nagy üvegfala. A teraszt a tűzfal mellett egy veranda zárja le, kis saroktoronnyal az utca felé. Kismarty-Lechner Jenő a házról szóló leírásában különösen figyelemre méltónak találta a lépcsőház felvonóajtókkal kombinált magyaros vasrácsozatát, amelyet a szép kovácsolási technika mintapéldájaként értékelt.

Az építkezés anyagilag ebben az esetben sem volt sikeres, amint Kismarty-Lechner Jenő írja, „a felvett jelzáloghitel könnyelmű kezelése és az előirányzott építési költségek túllépése az építkezés anyagi bukásához vezetett. A bérház kapuja esztendőkön át csak gyalulatlan deszkákból állott, később, még technikus koromban, én terveztem a tölgyfakaput nagybátyám stílusához alkalmazkodva.”

forrás: Lechner Tudásközpont

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Újabb szigorításokról döntött a kormány  

A kormány mai döntése értelmében az óvodák, általános iskolás április 7-ig, a tavaszi szünet végéig bezárnak, az általános iskolákban is digitális oktatásra állnak át. A közép- és felsőoktatásban is marad a digitális oktatás.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.