Minden fórumon, ahol csak lehetséges, nagy-nagy büszkeséggel beszél Újbuda kulturális értékeiről, nemzetközileg is elismerhető jelentőségéről, valamint arról, hogy ezeket az értékeket tovább akarja erősíteni a jelenlegi városvezetés. Hogyan?
Újbuda Budapest legnagyobb kerülete. Ráadásul jelentős számú új lakó is érkezik a közeljövőben a dinamikus fejlesztéseknek köszönhetően. Egy ekkora kerület nem engedheti meg magának, hogy céltalanul sodródjon. Egységes irány kell, amely felé tudatosan érdemes haladni, fejlődni. Azt gondolom, hogy általában a kultúra és például a Bartók Béla úti kulturális városközpont szerepének megerősítése az egyik legjobb lehetőségünk arra, hogy Újbudát feltegyük nemcsak a főváros vagy az ország, de Európa térképére is. Két szélső érték van, amit el kell kerülnünk, ami nagyon sok szabályozási kérdést és feladatot is felvet. Rendszerben kell terveznünk. Egyfelől nem juthatunk a Ráday utca sorsára, amelyet felfaltak az éttermek. Persze lehet azt is szeretni, de mi itt, Újbudán más irányba akarunk elmozdulni. Másfelől ott van a Király utca és a bulinegyed példája, amely bizonyos szemszögből szintén jó lehet, de mi ezt az utat sem akarjuk járni. Amit mi szeretnénk, az egy olyan polgári, progresszív kulturális központ, amelynek fókuszában a magas művészet áll. Irodalom, festészet, zene, színház, rangos kulturális fesztiválok. Ha most egy erős koncepciót alakítunk ki, ami hosszú távra, tíz, húsz, vagy akár száz évre szól, akkor azt gondolom, hogy pillanatok alatt, exponenciálisan látni fogjuk ennek a területnek a fejlődését. Nyugodtan kimondhatjuk: megépítjük a főváros új kulturális negyedét.
Juhász Anna személyében Újbuda kulturális nagykövetet nevezett ki tavaly év végén. Ezzel a pozícióval milyen feladatok járnak?
Az, hogy a mostani városvezetés kinevezett egy kultúráért felelős alpolgármestert, már önmagában jelentős gesztus, hiszen ezzel máris elkötelezte magát a kerület ebbe az irányba. A nagykövet első és legfontosabb feladata, hogy minél szélesebb körben reprezentálja: Újbuda figyelmet fordít a kultúrára. Nagyon számítunk még a különböző szponzorációs és mecenatúrarendszerekben való aktív részvételére is.
Ön nemcsak a kultúráért, hanem a nemzetközi kapcsolatokért is felel az önkormányzati munkában. Mit gondol, milyen nemzetközi lehetőségei vannak a kerületnek?
Jelenleg épp a testvérvárosi kapcsolatok felülvizsgálatán dolgozunk. Az már biztosan látszik, hogy bár Újbudának van 15-16 testvérvárosa, a kapcsolatok nem egyforma intenzitásúak. Erős például a határon túli magyar településekkel való testvérvárosi kapcsolat, ám például a távol-keleti településekkel valamiért elakadt a kommunikáció. Most azt vizsgáljuk, milyen együttműködéseket lehetne létrehozni. Gyümölcsöző lehetne közös ösztöndíjprogramok, közös pályázatok, közös kulturális események megalkotása. Ez a rövidtávú terv. Hosszabb távon – a következő két évben – nyugat-európai várossal vagy városokkal is szeretnék kialakítani egy messzire tekintő, főként a kultúrán és városfejlesztésen alapuló együttműködést.
A Bartók Béla Boulevard Újbuda kulturális főutcája, ám a hatalmas kerületben számos, a kisebb közösségek számára nagyon fontos térségi művelődési intézmény is működik. Számíthatnak-e ezek a közösségi házak, illetve az adott városrész lakói valamilyen változásra a jövőben?
Nagyon eltérő a helyi művelődési intézmények helyzete és állapota a kerületben. Mindenképp az egyik legfontosabb feladata az önkormányzatnak a következő esztendőkben, hogy ezeknek a munkáját segítse, megfelelő, méltóbb környezetet teremtsen az ott dolgozóknak, valamint azoknak a környékbelieknek, akiknek fontos az adott intézmény működése. Elsődleges feladatnak tartom a szükséges felújításokat és fejlesztéseket. Persze varázspálcánk nincs, de azt nagyon szeretném elérni, hogy legkésőbb az ötéves ciklus végéig újjá tudjuk építeni például a Gazdagréti Közösségi Házat. Vagy említhetjük a Kelenvölgyi Közösségi Házat, amelynek beázik a teteje. Ezt nyilvánvalóan ki kell javítani mihamarabb. Azt gondolom, hogy általánosságban kijelenthetjük: a városrészi művelődési intézményeknél mindenekelőtt infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, amelyeknek ki kell egészülniük programfejlesztéssel. Mindig szem előtt tartva a helyi közösség igényeit, természetesen.
