2010 óta működik a Bartók Béla úton a Faur Zsófi Galéria. A közel két évtizede alapított művészeti vállalkozás fő célkitűzésének tekinti a hazai kortárs képzőművészet népszerűsítését és beépítését a nemzetközi szcénába. A külföldi vásárokon aktívan szereplő, az ottani piacon elismerésnek örvendő galéria az elmúlt években rátalált hazai bázisára is. Faur Zsófival választott hivatásáról és a kortárs képzőművészet jelenlegi lehetőségeiről beszélgettünk.
Festmények díszítik Kelenföldön a vasútállomás gyalogos aluljáróját – derül ki a MÁV közleményéből.
Barabás Richárddal, Újbuda kultúráért és nemzetközi kapcsolatokért felelős alpolgármesterével beszélgettünk a kerület művészeti, kulturális és nemzetközi potenciáiról, a jövőbeni tervekről, irányokról.
Közel ezer művész alkotásainak kiállításával ünneplik meg idén is országszerte a Magyar Festészet Napját, az egyik kiemelt helyszín Újbuda. A kerületben élő és alkotó, száz éve elhunyt Csontváry Kosztka Tivadar emléktáblájának megkoszorúzása alkalmával Barabás Richárd önkormányzati képviselő mondott beszédet.
Számos kiállítóhely, galéria, közművelődéssel, kultúrával és művészetekkel foglalkozó vállalkozás közös munkájának, összefogásának is köszönhető, hogy az Újbuda Kulturális Városközpont legfontosabb eleme, a Bartók Béla út mint kulturális főutca az elmúlt években egyre több hazai és nemzetközi sikert ért el.
Ránki Fülöp kiváló szüleitől, Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraművészektől kapta tehetségét, húszas éveinek derekára már ő is komoly nevet szerzett magának. Szüleivel – akik 2017-ben kapták meg Újbuda díszpolgári címét – gyakran közösen is fellép, ilyenkor három zongora szólal meg a színpadon, különleges élményt adva a közönségnek. A zongoraművészt újbudai otthonában látogattuk meg, amelynek kerti pagodájában akár napi 8–10 órát is gyakorol.
Közösen várta az érdeklődőket idén az ELEVEN Tavasz és az Ablak a Bartókra fesztivál. Az első közös összművészeti hétvégén Buda kulturális főutcája megtelt.
Összművészeti fesztivállal csatlakozott a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) az idei Budapest100 rendezvényhez. Az építészeti értékekkel foglakozó urbanisztikai programot kilencedik alkalommal rendezték meg társszervezetek és önkéntesek bevonásával. A FISZ célja az volt, hogy képet adjon a főváros kulturális életéről.
MINDIG OTT LÉVŐ címmel nyílt meg Erdélyi Gábor festőművész kiállítása a B32 Kultúrtér és Galériában április 17-én.
A Boldog művész – MCP 125 című jubileumi kiállítással kezdődött a Molnár-C. Pál emlékév az alkotó nevét viselő Ménesi úti kiállítóhelyen. A múzeumot üzemeltető leszármazottak magángyűjteményekből kértek kölcsön különleges képeket és frissen restaurált alkotásokat a tárlatra.
Drégely László alkotásaiból nyílt emlékkiállítás a B32 Galéria és Kultúrtérben február 13-án.
A magyar grafikáé lesz a főszerep a BÁV február 13-i aukcióján, amelynek 231 tétele között olyan művészek alkotásai szerepelnek, mint Barabás Miklós, Boromisza Tibor, Aba-Novák Vilmos, Gulácsy Lajos, Czóbel Béla, Mednyánszky László vagy Egry József.
Görög és római formák, a hatalom és a művészet szimbólumai jelennek meg Stefanovits Péter Munkácsy Mihály-díjas grafikus új tárlatán, amely február 8-áig látható a B32 Galériában.
Átadták Molnár C. Pál (1894-1981) festőművész restaurált Angyali üdvözlet című, nagyméretű alkotását a róla elnevezett emlékházban Battonyán.
Feltehetően egy eddig ismeretlen, Gustav Klimt által készített domborművet találtak Budapesten. Az Ehrbar osztrák zongorakészítő magyarországi képviseletének dísztábláját a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén mutatták be.
Újbuda Önkormányzata új projektjében a kerületi fiatalok bevonásával dolgozza ki az Ifjúságpolitikai Stratégiáját. A következő egy évben konzultációkat, beszélgetéseket, workshopokat tartunk az Újbudán élő, tanuló vagy dolgozó 15-29 év közöttu fiatalok részvételével, ahol a döntéshozókkal közösen gondolkozunk, vitázunk és ötletelünk azon, hogyan lehetne még élhetőbbé tenni a kerületet.
Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.
