Vasárnap népi játékokkal, mesemondással, daltanulással kezdődik majd a program, ahol az egészen kicsik is megemlékezhetnek az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról. Fábián Éva mesemondó, énekes, énektanár magyar népmeséket mond majd. – Belenézek a szemükbe, elkezdem a mese bevezetőjét, és közben döntöm el, melyiket mesélem el nekik – mondta az egykori Egyszólam és Kalamajka tagja. A kicsikkel menetelni is fognak, Kossuth-nótákra. Közben tánctanítás, táncház lesz Juhász Dénessel és zenekarával a család minden tagjának.
Nem túl gyakori, ám annál nemesebb az a kezdeményezés, amit az Egyszólam és Kalamajka együttes vállalt magára. Elhatározták ugyanis, hogy a magyar történelemből már jól ismert 1848–49-es eseményekhez kapcsolódó dalokat összegyűjtik, és egy albumon teszik hallhatóvá. A forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára készített Megütik a dobot című lemez az egykori Egyszólam és Kalamajka együttesek közös munkáját dicséri. Ez a legteljesebb olyan kiadvány, amelyen összegyűjtötték az 1848–49-es események népi emlékezetét. Ennek a 2000-ben kiadott lemeznek a zenei anyaga lesz a törzse a Fonóban megrendezendő 1848-as megemlékezésnek.
Az élvezetes és tanulságos forradalmi koncert – amely méltó megemlékezés a 1848. március 15-i forradalomra – 18 órakor kezdődik a nagyteremben. Az Egyszólam és Kalamajka jelenlegi tagjai, valamint a Juhász család, akiknek ifjabb tagjai még gyerekként énekeltek a lemezen, mutatják be az 1848-as eseményekhez kapcsolódó hallatlanul gazdag és változatos zenei és dalanyagot. Leidinger Dömötörrel és Markó Fruzsinával, a Fölszállott a páva első évadának szóló tánc kategóriájának döntősével kiegészülve frissítik fel az iskolában tanult, unalomig ismert repertoárt. Az előadáson a szabadságharc énekes és hangszeres népzenéjének valamennyi rétege megszólal, a legarchaikusabb dallamoktól az újabb keletkezésű dalokig.
A napot a Dresch Mihály Vonós Quartet zárja. A belépés minden programra ingyenes.
Szabadságharc a népzenében
A Fonó Budai Zeneház március 15-i eseményének zenei anyaga, annak felkutatása javarészt Juhász Katalin néprajzkutató munkájának köszönhető. Ő mesélt a Megütik a dobot című lemez anyagának, az este műsorának történetéről: - Népünk történelmét a hivatásos krónikaírók fennmaradt írásaiból és a történettudomány eredményeiből ismerhetjük meg legpontosabban. Mindezek mellett igen nagy jelentősége van a szélesebb néptömegek történelmi tudatának, a kollektív népi emlékezetnek, amely az előbbiek sajátos vetülete. Azt is tudjuk, a történelmi ismeretek a legkorábbi időktől fogva épp a folklór jellegű csatornákon keresztül hagyományozódtak a nép körében, még akkor is, ha sohasem voltak függetlenek az iskolában is tanított „hivatalos” történelemtől. A folklórban az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó anyag a leggazdagabb. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a néhány generációnyi időszakot átfogni képes kollektív emlékezet még nem feledkezett meg róla, másrészt pedig épp elég régen történt ahhoz, hogy az akkortájt keletkezett, illetve a nép által újrafogalmazott régebbi alkotások, valamint az ismert költők és zeneszerzők művei elég tökéletesre csiszolódjanak a hagyományozódás folyamatában.
A ‘48-as események, illetve Kossuth alakja nemcsak a népdalokban, hanem a prózai műfajokban, mesékben, mondákban, közmondásokban, szólásokban is megjelenik. Gyakran a Rákócziról, de még inkább Mátyás királyról szóló történetekbe helyettesítik be előszeretettel az alakját. Akármelyik műfajról legyen is szó, Kossuth mindig felmagasztalt nemzeti hősként jelenik meg benne, aki a „rabiga” alól a magyar népet felszabadította, és aki nemzeti függetlenségünkért harcolt. Gyakori motívum az emigrációból való visszavárás, az igazságosztó hősként való ábrázolás. A Kossuth-ábrázolások és egyéb hazafias szimbólumok a népművészetben is megjelentek. A legkülönbözőbb tárgyakon találkozhatunk velük: pásztorfaragásokon, kerámiákon, bútorokon, textíliákon.
Kossuth-kultusz
A szabadságharc hősei közül a néptradícióban Kossuth Lajos áll a középpontban. Alakja már-már mítikussá vált, kultusza az egész nemzetre kihatott. A többi jelentős személyiségről a dalokban viszonylag kevés említés történik. Kivétel Görgey, akinek túlzó elítélése és megbélyegzése különösképpen hozzájárult Kossuth heroizálásához.
Kossuth-nóta
A szabadságharcban született dalok legnépszerűbbike, dallamát már 1707-ből Székelyföldről ismerjük kuruc szöveggel. Az 19. század elején verbunkos huszárnótaként, az 1820-as években szerelmi dalként volt közismert, de toborzáskor is játszották. Kossuth nevét behelyettesítve 1848 után az egész ország énekelte, és több száz szövegváltozata alakult ki. A koncerten hallható hangszeres változatot a gömöri Alsókálosán Halmos Béla és Agócs Gergely gyűjtötte.
Kossuth Lajos azt izente
A Kossuth elbujdosásával kapcsolatos, a korona elvitelét emlegető dal megtörtént eseményeken alapszik: Szemere Bertalan valóban elrejtette a koronát három társával, hogy a nemzeti függetlenség egyik fő jelképét majd alkalmas időben Kossuth után küldhesse, de árulás folytán 1853-ban felfedezték az Orsova környéki rejtekhelyet. A furulyán előadott eredetileg szárnykürtön megszólaló dallam Vikár Béla székelyudvarhelyi gyűjtése. A hagyomány szerint a szabadságharcból fennmaradt székely katonai induló.
|
Újbuda Önkormányzata 2015. március 13-án, pénteken 12 órakor az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére szervezett ünnepséget tart az Újbudai Bocskai István Általános Iskolában. Az eseményen átadják a „Pro Communitate Újbuda” és a „Pro Urbe Újbuda” kitüntetéseket, valamint az „Újbuda kiváló sportolója” és az „Újbuda kiváló edzője” elismerő címeket. A megemlékezésre az iskola tanulói ünnepi műsorral készülnek. |
K.V.
|
|
|
|
