Vasárnap, a nemzeti gyásznapon a Kossuth téren felvonják, majd félárbócra engedik a zászlót, a Nemzeti Sírketben ünnepséget és koszorúzást tartanak a a Batthyány-mauzóleumnál, és a Batthyány-örökmécsnél is megemlékezés, mécsesgyújtás lesz.
Az 1848–49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján 1849. október 6-án 13 honvéd főtisztet végeztek ki Aradon. Mártírhalálukkal egy napon végezték ki Magyarország első miniszterelnökét, Batthyány Lajost is Budapesten. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az ezen a napon kivégzett tizenhárom tisztet tartja számon. Ők: Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knézićh Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly tábornokok és Lázár Vilmos ezredes. Haláluk napja a forradalom és szabadságharc vérbe fojtásának szimbóluma lett. Az aradi vértanúk a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tisztek voltak, a szabadságharc végén a honvéd hadseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rangot viselt. Az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatti megtorlással az osztrákok példát akartak statuálni. Az ítéletek kimondása, a kivégzések mikéntje és sorrendje megfontolt volt, a legtöbb bosszúságot Damjanich okozta a császáriaknak, ezért őt illette volna az utolsó hely, de Haynau személyes bosszúja miatt Gróf Vécsey Károlyt végezték ki utoljára. |
A központi megemlékezések vasárnap reggel a budapesti Kossuth téren kezdődnek, a program itt érhető el.