Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 6. péntek, Miklós

Restaurálták Molnár C. Pál egyik alkotását

Újbuda   |   2019, január 21 - 14:26
Nyomtatóbarát változatSend by email

Átadták Molnár C. Pál (1894-1981) festőművész restaurált Angyali üdvözlet című, nagyméretű alkotását a róla elnevezett emlékházban Battonyán.

Az 1929-ben készült festmény, amely az imádkozó Máriát és Gábriel arkangyalt ábrázolja, az évek során erősen megrongálódott. A restaurálásra az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával került sor, így a battonyai emlékházban már 44 festményt őriznek. Molnár C. Pál Battonya szülötte, díszpolgára.
A festőművész alkotásáról szólva Bajnai István kanonok, plébános és művészettörténész elmondta: szinte minden képéről - nemcsak a szakrális témájúakról, hanem virágcsendéleteiről vagy az itáliai tájképekről is - nagyfokú spiritualizmus sugárzik. Szerinte ez annak köszönhető, hogy a művész múlt század a 20-as éveinek végén, a 30-as évek elején a Római Akadémián mélyítette el tudását. Képein, így az Angyali üdvözleten is "össze tudta kötni a materiális világot a transzcendens világgal, ami nem is csoda, hiszen mélyen hívő ember volt".
A battonyai születésű Molnár C. Pál tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán kezdte, Svájcban folytatta. Első kiállításait Lausanne-ban és Genfben rendezte, Budapesten először 1923-ban állított ki. Az 1930-as években irodalmi műveket, többek között Kosztolányi Dezső, Megyery Sári, Bródy Lili és Szabó Lőrinc írásait illusztrálta. Grafikusi pályájának csúcsát Rostand Cyrano de Bergeracjához 1932-33-ban készített munkái jelentették. 1937-ben Párizsban Grand Prix-díjat nyert. Ezután főként festőként lett ismert. Kidolgozta egyéni technikáját, amely többek között világos színeiben, a lágy tónusmenetekben nyilvánult meg. Fő törekvése a fantasztikum és a realitás ötvözése volt. Fontos, elsősorban egyházi megbízásokat kapott, sokszor párhuzamosan több munkát is végzett, számos templom oltárképét festette. Bár az 1950-es években is meghatározó volt számára az egyházi művészet, részt vett nagy országos kiállításokon és pályázatokon is. Jelentős tájképfestészete is, munkái egy részét tájmonográfiáknak nevezte.
A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Jórészt biblikus tárgyú képeket és aktokat festett, artisztikus fametszeteivel több könyvet illusztrált. Jelentősebb művei: Angyali üdvözlet (1929), Vénasszonyok nyara (1928-30), Pulóveres madonna (1930) és A titkárnő (1968). Számos templom oltárképét festette. A Magyar Nemzeti Galériában több alkotását őrzik. Nevéhez a C betűt érett festő korában tette svájci-francia édesanyja, Jeanne Contat iránti tiszteletből.

Molnár C. Pál a Gellérthegy oldalában, egy Ménesi úti villában élt és alkotott 50 éven át. Halála után, 1984-ben kisebbik lánya, dr. Csillag Pálné Éva, családi gondozású magánmúzeumot hozott létre. A Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum a legrégibb, családi gondozásban lévő magánmúzeum az országban.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Megjelent a Pont magazin  

Mikulás-programokról, adventi készülődésről, évzáró koncertekről szól a december. Az ünnepi hangulat a Pont magazint sem kerülte el, a hosszú téli estékre – a programajánlókon túl – izgalmas olvasnivalókkal is készült a lap.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.