Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
november 16. péntek, Ödön

Továbbvinni a múltat

Újbuda   |   2018, március 2 - 10:17
Nyomtatóbarát változatSend by email

Idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját a Gellért Szálló. Az épület felújítása, a Szent Gellért tér rekonstrukciója, valamint az itt álló Forrásház megépítése egyaránt Dévényi Sándor nevéhez fűződik. A számos díjjal elismert építész tavaly lett a Nemzet Művésze.

Mikor látta legutóbb a Szent Gellért teret?

Gyakran járok a XI. kerületben, és mivel a tér a legforgalmasabb újbudai csomópontok egyike, az ember óhatatlanul áthalad rajta. A Forrásház turistalátványosság, az idegenvezetéssel sétáló csoportok meg-megállnak előtte. Egyszer csatlakoztam egy ilyenhez, és végighallgattam az ismertetőt. Korrekt volt, még a nevem is elhangzott. Jó érzés volt.

A Forrásház rendkívül gazdag jelképekben, amelyek Magyarország kulturális és történelmi kincseire utalnak. És még mire?

A Forrásház a földből feltörő energiát hivatott érzékeltetni. A nyolc pilléren álló kupola a világmindenséget jelképezi. A forrás vize is nyolc ágra oszlik, ami a főváros nyolc fürdőjét szimbolizálja. A pilléreken jelek találhatók: a Nimród tamga (nemzetségjel) az Orion csillagképpel, amely a magyar mitológiában a Nagy Vadász nevet kapta; délre szkíta Föld-ábrázolás, keletre egy székely kapuról vett Hold-ábrázolás, nyugatra a magyar népművészetből ismert örökforgó, azaz Nap-ábrázolás. A múlt megőrzését fontos üzenetnek tartom. Az organikus építészi gondolkodás szerint az épület nem csupán megépül, életre kel a formai, társadalmi, történelmi és a jelen környezeti kötelezettségek mentén.

Szaklapok szerint a 4-es metró Szent Gellért téri állomása a látványvilágáról lett közismert. Ez is volt a cél?

A Szent Gellért tér Budapest egyik leggyakrabban fényképezett tere, és a világörökség része volt már a rekonstrukció előtt is. A tér rendezése a 4-es metró építése miatt vált aktuálissá. A felszín megtervezésére a megbízást 2002-ben pályázaton nyertem el, két munkatársam Halas Iván és Baranyai Bálint építész, a generáltervező pedig a Főmterv volt. A feladatot megkönnyítette, hogy már több mint tizenöt éve foglalkoztam a Gellért Szálló felújításának tervezésével. Áttanulmányoztam a teljes eredeti tervanyagot, a levéltári dokumentumokat, megismertem a ház építéstörténetét, amely egybeforrt a tér történetével. Lenyűgözött a száz esztendeje megnyitott gyógyfürdő és szálló építészeinek törekvése, az ő gondolkodásuk rendkívül inspiratív volt számomra. A kötött útpályák miatt a szálló, illetve a Műegyetem előtti terület maradt szabadon. Előbbin kapott helyet a Forrásház, utóbbinál a régi Dunára utaló vízfelületet alakítottam ki. Szerettem volna azt az érzést kelteni, hogy a metróból érkező utasok a vízből bukkannak fel.

Milyennek látná szívesen a teret és az épületet újabb száz év múlva?

Biztosan kevesebb lesz az autó, így nagyobb – reményeim szerint zöld – felület jut majd a gyalogosoknak. Azt is szívesen látnám, ha a Budafoki út elején lévő, Cziegler Győző által tervezett CH épület visszakapná a világháborúban elpusztult kupoláját. Az építész munkájának első lépése, hogy néz. Ha szerencséje van, akkor lát is. Összegyűjti az információkat, összeveti a kötöttségeket a lehetőségekkel, az előnyöket a hátrányokkal. Minél több adottsága, jellegzetessége, hagyománya van egy helyszínnek, annál több forrásból adhat ihletet. Ekkor kezdődik a rajzolás.

Mi áll a szívéhez legközelebb: tájépítészet, térrendezés, rekonstrukció, tervezés?

Az építésznek a társadalom kihívásaira kell választ adnia, egyszerre legyen mérnök, közgazdász, matematikus és pap. Tudnia kell számokban, anyagokban, pénzben, büdzsében gondolkodni, és óriási meggyőző erőre van szüksége. Egy autópálya építésénél vagy egy szecessziós épület rekonstrukciójánál egyaránt a megbízó tetszését kell elnyerni. Legyünk mindezek mellett történészek, akik nem eltörlik, hanem folytatják a múltat.

Minden lehetséges díjat elnyert, tavaly a Nemzet Művésze lett. Milyen feladatok állnak ön előtt, mi szerez örömöt?

Felhőtlen öröm, ha szép feladatokon tudok dolgozni. Ez nem csupán épületek megálmodásából, életre keltéséből áll. Az építészet sok szűrőn megy keresztül – ezeket mi láttatjuk, vagy épp elfedjük. Fontos, hogy megőrizzem az iróniát, a humort – gondoljunk a pécsi Villámsújtotta Házra, amelyben a régi és az új architektúrák egymás ellentéteiként jelennek meg, köztük pedig egy repedés látható, mintha az épület ketté volna vágva. A munka mellett a családom a legfőbb örömforrás. Már hét unokám van. A tőlük kapott szeretet nagyon fontos nekem, és az is, hogy én is adhassak nekik.

Dévényi Sándor 1948-ban született Pécsett. A pécsi újmecsekaljai gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult. Elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. Állandó tervezőtársa Halas Iván. Kiemelkedő munkái közé tartozik Pécsett a korai organikus Egyetemi Pinceklub (1976); a városképet is meghatározó műve, az Aradi Vértanúk útjának kialakítása. A pécsi Jókai tér (2000) és a budapesti Szent Gellért tér arculatával, a Forrásházzal (2003) nemzetközi elismerést vívott ki magának.

Elismerései: Ybl Miklós-díj (1988), Év Lakóháza díj (1986, 1987, 1990), Pro Architektúra díj (1994), Pécs Város Millecentenáriumi díja (1996), Kossuth-díj (1999), Prima Primissima díj (2004), Nemzet Művésze (2017).

Tóth Kata

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.