A BudaPart tervezési folyamata még messze nem ért véget. A korábban bemutatott mesterterv egyes ütemeit még sok munka részleteiben kitölteni, és az ingatlanfejlesztő minden telket külön pályáztat – az első körben a dánokon kívül még 4–5 hazai iroda is versenyben van, a további ütemeket pedig még ki sem írták. Hosszú távú kapcsolat ez tehát az Adept életében, de mint kiderült a történetükből, hozzá vannak szokva.
A 2006-ban start-upként, egy kis irodában indult céget három jó barát alapította, akik együtt tanultak építészetet, és gyakornoki éveiket is együtt töltötték. Anders Lonka elmondása szerint az első sikerük az volt, amikor a reykjaviki Művészeti és Építészeti Akadémia épületének tervezését nyerték el, ám a 2008-as gazdasági válság miatt ez végül nem épült meg. Arra azonban jó volt, hogy nevet szerezzenek a szakmában, és a siker reményében pályázhassanak máshol is, tehát az üzlet beindult. Mára – 10 évvel a start után – számos elkészült, sőt, díjnyertes projekt van a hátuk mögött, az Adept pedig több mint 40 főt foglalkoztat.
Egyediségük Lonka szerint abban rejlik, hogy már az alapításkor azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy ne egyes épületekben, hanem városrészekben gondolkozva lássanak neki a tervezésnek. Ez azért fontos, mert a dán iskola szerint az épületek közti tér legalább annyira lényeges, mint maga a ház: az emberléptékű építészet célja, hogy a járókelők számára is kellemes környezetet teremtsen. Ennek Dániában hagyománya van, ezért Lonka elmondása szerint az is előfordul, hogy ha valami kellemes, tetszetős helyen járnak, nekiállnak lemérni, ezzel próbálva megfogni az arányait, kideríteni, mitől jó. Budapesten is előkerült már a centi, hiszen a történelmi városrészek éppen ebben az emberléptékűségben szolgálnak sok tanulsággal – szemben a mai épületekkel, amelyek a dán építész szerint egyre nagyobbak lesznek, komoly kihívás elé állítva a szakmát.
Azt is elmondta, hogy a BudaPark projekt tervpályázatára meghívták őket, és mivel nagyon tetszett nekik a projekt környezete: a Duna-part, a Kopaszi-gát parkja és a jól kiépült infrastruktúra, teljes erővel vágtak bele a munkába. Lonka szerint a legnagyobb kihívás ebben az esetben egyértelműen a zaj, melyet több trükkel is igyekeznek kordában tartani.
A legfőbb, hogy a lakóépületek a parkosított városrész belső részeiben lesznek, melyeket a külső körön elhelyezett irodaházak, illetve a szabálytalan alakú utcák óvnak a vasút, illetve a forgalmas utak zajától. A területen most is meglévő transzformátorház pedig a központi park része lesz majd, így válik zölddé az ipari környezet.
A Dánián kívül Kínában is saját irodát működtető Adept csapatától világszerte számos újszerű építészeti megoldás valósult meg középület és lakóépület kategóriában egyaránt. Bízhatunk benne, hogy Újbuda új városrésze is előremutató, modern, de főleg barátságos hely lesz majd. Még ha izgalmas is most elképzelni, hogyan fog működni a skandináv stílus Magyarországon, a korábbi munkáikat megvizsgálva látható, komoly gyakorlatuk van már ehhez hasonló léptékű fejlesztések tervezésében, és hajlandóak elrugaszkodni a megszokottól. Hogy az elkészülő új városrész kap-e bármilyen építészeti díjat, az tulajdonképpen másodlagos.
Újbuda
|
|
