– A CSOK-igényeket befogadó bankok adatai azt mutatják, hogy döntően a használt lakások iránt érdeklődők veszik igénybe ezt a támogatást, az átlagos CSOK-igény pedig kettő- és hárommillió forint körül alakul. Nem tapasztalható lényeges eltérés ettől Budapest XI. kerületében sem – nyilatkozta lapunknak Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák vezetője. A szakértő úgy látja, a belváros közelségének, a metrónak és a kerület jó hírnevének köszönhetően a XI. kerület kifejezetten kedvelt az állandó otthont keresők körében, de Újbuda a diákok albérletkeresése szempontjából is frekventált résznek minősül. Ezek miatt a kerületben állandó, markáns kereslet van a különféle igényt kielégítő ingatlanok iránt.
A használt lakások esetében megjelenő “CSOK-os” keresletet csak az első lépcsőfoknak tartja Balla Ákos, aki szerint hamarosan egy második hullámra is számíthatunk, ahol az érdeklődés már az új építésű lakások irányába fordul. Ez a fordulat nem minden kerületre lesz igaz, mint ahogy az új otthon kínálata sem. Az új otthonok iránt egyébként már most is jelentős az érdeklődés a kerületben, csakhogy ezt az igényt a vállalkozók nem tudják azonnal kielégíteni. Ennek oka elsődlegesen az, hogy a devizaválság hatására 2009-ben az új építésű ingatlanok piaca majdnem teljesen leállt, az ingatlanfejlesztők az eltűnő finanszírozás, gyenge kereslet és jelentős rizikó miatt nem építettek.
A piaci helyzetet a 2015-ös év végén bejelentett – új lakásokra vonatkozó – áfacsökkentés azonnal megváltoztatta, amit továbbjavított a 10+10 milliós CSOK bejelentése, amelynek köszönhetően a beruházók ismét az ingatlanfejlesztések elindítása mellett határoztak. Vevői oldalon is megjelent az érdeklődés, viszont az első beruházói döntéstől az ingatlan átadásáig akár több mint két év is eltelhet. A 2016-os esztendő első negyedévében a beruházók főleg telkeket vásároltak, az év első fele tervezéssel és engedélyeztetéssel telt, amelynek következményeként 2016 második felére várhatjuk azt, hogy párhuzamosan elindul több ingatlanfejlesztés is a kerületben, ám az átadásra még így is körülbelül 18 hónapot kell majd várni.
Nagy Csaba, a Balla Ingatlanirodák újbudai irodájának vezetője elmondta, a kerületen belül a lakást vásárlók körében legkedveltebb városrészek keresleti sorrendben: Kelenföld és a 4-es metró környéke, Lágymányos, Szentimreváros, Őrmező és Albertfalva. Utóbbi kifejezetten jó ár-érték arányt képvisel a kerületen belül. Családi házak esetében a legnépszerűbb terület Kelenvölgy. A kifejezetten magas presztízsű részeken (Sasad, Sashegy, Madár-hegy, Gazdagrét) megoszlik a kereslet, a Gellért-hegy pedig egy igen szűk, de keresett lokáció, specifikus kereslettel. A XI. kerület ingatlanpiaci szempontból különlegesnek mondható, hiszen itt indult el legelőször a válság alatt az ingatlanok áremelkedése. Ez a metró megépülésének volt köszönhető, amit már az átadás előtt 1–2 évvel beáraztak az eladók és elfogadtak a vevők, ennek hála, míg más kerületekben a válság miatt csökkentek az árak, a XI. kerület metróközeli részein emelkedtek.
A 2015-ös év végére további jelentős áremelkedés következett be, ami már arányos volt a más kerületekben tapasztaltakkal. Ezt – a szakértők véleménye szerint – csak kis mértékben befolyásolta a CSOK, inkább annak következménye, hogy az alacsony banki kamatok és a brókerbotrányok miatt a befektetésre szánt pénzek az ingatlanpiacba áramlottak. A legnagyobb nehézséget a családok számára az okozza, hogy a CSOK utófinanszírozást jelent, ami miatt az igénybevevők könnyen hátrányba kerülhetnek a készpénzes vevőkkel és a részben bankhitelből vásárlókkal szemben, mert sokkal később tudnak szerződni és fizetni. Ezért, ha a jelenlegi markáns kereslet megmarad, még az a helyzet is kialakulhat, hogy a CSOK-os vásárlók 2018-ban csak a maradék lakásokból válogathatnak. Erre persze a beruházók is igyekeznek odafigyelni.
Újbuda egyik legnagyobb lakóingatlan-fejlesztése, az Elite Park tervezése során például több szempontból is figyelembe vették a CSOK-os vevők igényeit, mely miatt a lakásmixbe nagy arányban kerültek nagyobb alapterületű családi lakások, ráadásul a finanszírozási konstrukció sem lehetetleníti el a vásárlókat. Más fejlesztések esetében folyamatos részfinanszírozást vár el a fejlesztő, és a vevőnek már akkor a lakás teljes vételárának 40 százalékával kell előfinanszíroznia a beruházást, amikor még a parkolószint sem épült meg, majd – az építkezés előrehaladtával – a befejezésig a teljes vételárat előre kell kifizetni. Az Elite Park esetében például 20 százalékos első vételárrészlet befizetése után a vevőnek csak az átadás után keletkezik további fizetési kötelezettsége, és a beruházó megvárja a CSOK folyósítását, ami nem sok fejlesztésre jellemző.
Újbuda
