Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
szeptember 23. csütörtök, Tekla

Őrmező 40: „letagadhat” néhány évet korából a lakótelep

Újbuda   |   2016, szeptember 7 - 14:15
Nyomtatóbarát változatSend by email

Negyven éve, 1976. szeptember 1-én csengettek be először az Őrmezei Általános Iskolában, ami akkor nemcsak a tanév indulását jelezte, hanem egy új városrész születését, egy új közösség formálódásának kezdetét is. Őrmező kisváros nagyvárosban, kedves, sajátos világ, ahol mindenből csak egy van.

Bár az első panelház 1972-ben épült fel a területen, az Újbuda mértani közepén elhelyezkedő kerületrész most mégsem a 44. születésnapját ünnepli. – A születőben lévő városrész életében sokkal meghatározóbb pillanat volt, amikor az általános iskola megnyitotta kapuit, hiszen ez azt jelentette, hogy az őrmezői gyerekeknek onnantól fogva már nem kellett máshová járniuk tanulni – oldja fel a látszólagos ellentmondást a terület önkormányzati képviselője, Junghausz Rajmund. – Az egyidejűleg kiépülő infrastruktúrával, az orvosi rendelő, a posta és az ABC megnyitásával vált Őrmező igazán függetlenné. Az itt lakók egészen addig gyakorlatilag csak aludni jártak haza – folytatja a képviselő, aki szülőfalujaként tekint a lakótelepre.

A helyiek is tudatában voltak az esemény fontosságának, hisz fiatalok és idősek egyaránt tevékenyen részt vállaltak az akkor még piros iskola felépítésében. A piros falak a négy évtizednyi napsütés hatására mostanra rózsaszínűre fakultak, a tanintézmény folyamatos belső megújulása azonban jól szimbolizálja azt a folyamatot, ami az elmúlt esztendőkben lezajlott Őrmezőn: a lakótelepen tulajdonképpen mindent kicseréltek, mindent felújítottak.

– A panelrekonstrukciós program részeként, kevés kivételtől eltekintve, mindenhol megújultak a lakóházak, amelyek energetikai korszerűsítésen is átestek. Ezzel együtt rendbetettük parkjainkat, sőt, nemrégiben egy új pihenőparkot is átadtunk az iskola közelében. De idén nyitotta meg kapuit egy idősek által igénybe vehető rekreációs központ is, ami szintén fontos beruházásnak számít – sorolja a közelmúlt eredményeit Junghausz Rajmund. A felsorolásból nem maradhat ki Újbuda első önkormányzati közösségi kertje sem, amelyet 2013-ban, egy egykori játszótér helyén alakítottak ki. A Menyecske utca és

Neszmélyi út találkozásánál létrehozott kertben 40-hez közelít azoknak az ágyásbérlőknek a száma, akik szigorúan vegyszermentesen, a biokertészet szabályai szerint ápolják konyhakerti növényeiket. Őrmező sikeres példáját követve azóta a kerületben két másik helyen, Kelenföldön és Albertfalván is épült hasonló közösségi kert.

Őrmezői vagy őrmezei?

Ez a nyelvhelyességi kérdés sokáig foglalkoztatta a városrész lakóit, akik nem tudták eldönteni, melyik alak a helyes. A bizonytalanság forrása az volt, hogy a lakótelepi intézménynevek (Őrmezei Általános Iskola), a helyi szervezetek (Őrmezői Közakarat Egyesület) és a helyi lap (Őrmezői Hírek) elnevezései vagy az egyik, vagy a másik változatot tartalmazták. A vitát 2001-ben az Őrmezőn élő dr. Szűts László, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos osztályvezetője zárta le stílszerűen az Őrmezői Hírekben megjelent rövid írásával. Ebben kifejtette, hogy valójában mindkét alak helyes. Szakvéleménye szerint a régies, patinás hangulatú változat az őrmezei, de a mai nyelvhasználathoz igazítva ugyanilyen hibátlan a modernebb őrmezői forma is.

A megújulás, a fejlődés idén is folytatódik, és a lendület a következő években is garantáltan kitart. 2016-ban fejeződött be az általános iskola tornatermének felújítása, az önkormányzat rövid távú tervei között pedig többek közt egy, elsősorban fiataloknak készülő innovatív klubhelyiség, afféle kultúrtér kialakítása és kutyafuttató fejlesztése is szerepel. Ezen projekteknek az előkészítése jelenleg is zajlik, Junghausz Rajmund elmondása szerint azonban a hangsúlyt a jövőben elsősorban nem az ingatlanalapú fejlesztésekre, hanem inkább a közösségépítésre helyezik. A lényegesebb cél az, hogy az emberek még inkább magukénak érezzék a városrészt, ahol a helyi közösség fontos és hasznos tagjai lehetnek. Ennek érdekében bővíteni és színesíteni szeretnék azt a programkínálatot, amely elemei a közösségépítés alapvető eszközei. Kirándulások, sportesemények és vetélkedők szervezésével próbálnak minél több alkalmat teremteni arra, hogy az itt lakók még jobban megismerjék egymás és még szorosabbá fűzzék meglévő emberi kapcsolataikat.

– Őrmező egyedülálló helynek számít, ahol ebből a szempontból amúgy is van mire építeni. Mivel itt mindenből csak egy van: egy orvosi rendelő, egy általános iskola, egy posta, az emberek – Budapest többi részéhez viszonyítva – jobban ismerik egymást, jobban figyelnek egymásra, észlelik a bajt, és segítenek, ha szükség van rá. Ez egy zártabb terület, ha úgy tetszik, egy önálló település a nagyváros szívében – elemzi a helyi viszonyokat a képviselő.

Ezt a zártabb világot nyitotta meg és hozta sokkal közelebb Budapest többi részéhez a 4-es metró, amely az elmúlt évek beruházásai közül talán a legnagyobb hatást gyakorolta az őrmezői lakosok életére. A közlekedési viszonyok javulása, a menetidő jelentős lerövidülése a belváros irányába az albérlők számának növekedésében és az ingatlanárak felértékelődésében is tetten érhető. Míg egy átlagos, másfél szobás, 49 négyzetméteres lakás öt évvel ezelőtt mintegy 8 millió forintért cserélt gazdát, addig ma akár a dupláját is el lehet kérni érte. Igaz, ebben az áremelkedésben az általános ingatlanpiaci trendek is jelentős szerepet játszottak, a terület vonzerejének növekedése a számok alakulásában így is egyértelműen megfigyelhető.

A terület közlekedését érintő átalakításoknak azonban nem mindenki örül. A fiatalok egyértelműen pozitívan élik meg a változást, hiszen gyakorlatilag percek alatt a város szívében lehetnek. Ám a buszjáratok ritkítása és megszüntetése miatt azok az idősebb lakók, akiknek otthona messzebb van a 4-es metró végállomásától, az eddigieknél nagyobb erőfeszítések árán tudják elérni úticéljukat.

– A közlekedési helyzet valóban sokat javult a metróberuházás lezárulásával és a buszpályaudvar kibővítésével. A BKK a járatok ritkítását és megszüntetését a metró kihasználtságának növelése érdekében tartotta indokoltnak, ez persze nem vigasztalja a lakótelep távolabbi részén élőket. Emellett arról is fontos beszélni, hogy ha ilyen módon kinyitjuk a világot, azzal mások is könnyebben eljutnak hozzánk, ami közbiztonsági és köztisztasági értelemben új kihívást jelent a városrész számára – hívja fel a figyelmet egy új szempontra Junghausz Rajmund.

Tanúja volt a városrész születésének

Cselikovics Jánosné, akit egyszerűen csak Erzsébetként ismernek a helyiek, családjával együtt 45 évvel ezelőtt költözött Őrmezőre. – Elég nehéz ügy volt, mivel a közlekedés és az ellátás sem volt magas színvonalú akkoriban. A 41-es busz kijjebb, a Balatoni úttól indult, ahol egy fabódé is állt, az volt az egyetlen üzlet a környéken, ahol vásárolni lehetett – emlékszik vissza a kezdeti időkre. Két gyermekükkel költöztek ide, akik akkor már gimnazisták voltak. Együtt nézték végig az általános iskola építését és megnyitását. A család gyökeret vert, és később az unokák is ideszülettek, az akkor már készen álló lakótelepre.

Saját bevallása szerint hamar szívébe zárta a városrészt, végigélte fejlődésének minden fontos állomását, és ma már elképzelhetetlennek tartja, hogy máshová költözzön. – Őrmező számomra egy nagyon jól élhető helyet jelent. Az ellátás kiváló, orvosi rendelőnk, patikánk van, üzleteink vannak, vagyis alapvetően mindenhez hozzájutunk itt helyben, amire szükségünk lehet – fejezte ki elégedettségét.

Erzsébet aktív részt vevője a lakótelepi közösségnek, sokáig ő vitte az Őrmezei Morus Szent Tamás Egyesület gazdasági ügyeit, de nyugdíjas éveibe lépve ma már csak egyszerű tagként vesz részt a szervezet munkájában. – Itt az emberek tényleg jobban figyelnek egymásra, és ebben az egyesületnek, közösségformáló erőfeszítései révén, elévülhetetlen érdemei vannak. Folyamatosan ügyelünk arra, hogy ki az, aki segítségre szorul, ki az, aki lelki vagy anyagi természetű problémákkal küzd. Jó érzés látni, hogy mindig van, aki segít. Évente kétszer, karácsonykor és húsvétkor élelmiszercsomagokat állítunk össze, amelyeket igyekszünk eljuttatni az igazán rászorulóknak. 45–50 csomagról van szó, ami nem kis mennyiség – adott áttekintést az egyesületi munka lényegéről

Az őrmezői lakótelepen közel 3300 lakás található, ezekben jelenleg mintegy nyolcezren élnek. Örvendetes fejlemény, hogy a korábban idősödő városrész az elmúlt esztendőkben trendfordulóhoz érkezett, és fiatalodni kezdett, egyre több kisgyermekes család talál magának itt otthont. Az utóbbi évek fejlesztéseinek és rekonstrukciós programjainak köszönhetően a területet Újbuda egyik legélhetőbb panelvárosaként emlegetik, de a különböző ingatlanpiaci felmérésekben is előkelő helyen szerepel a családbarát lakóhelyek rangsorában.

40. születésnapja alkalmából tehát Őrmezőnek nem csupán egy kerek jubileumot van oka megünnepelni, hanem nagyszerű közösségét, szépülő környezetét és gazdagodó infrastruktúráját is. A városrész a jeles évfordulót az év folyamán több nagyszabású rendezvénnyel igyekezett, illetve igyekszik emlékezetessé tenni. Ezek közül a szeptember második hétvégéjére eső Őrmező Ünnepe emelkedik ki koncertjeivel és a ‘70-es éveket, a lakótelep születésének évtizedét idéző programkínálatával.

G. A.

Kapcsolódó tartalmak: 
LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Időseket segítő okosmegoldást teszteltek  

Az idősek életében a kor előrehaladtával előbb-utóbb elindul a mentális hanyatlás folyamata; a memóriaromlás, a dezorientáció pedig számtalan veszélybe sodorhatja őket. Újbuda Önkormányzata az Interreg Central Europe finanszírozásával megvalósuló I Care Smart projekt részeként kreatív ötletpályázatot írt ki, amelyre időseknek szóló okosmegoldásokkal lehetett nevezni. Az egyik pályázó, a ForeStream az Újbudai Szociális Szolgálat épületében mutatta be időseknek szóló, kamerákra épülő rendszerét, amely képes egy személy lakáson belüli mozgásából következtetni arra, hogy az illető elindult-e a mentális hanyatlás útján.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.