A KSH adatai szerint 2014-ben 28 százalékkal emelkedett az ingatlanpiac forgalma az előző évhez képest, vagyis a tranzakciók száma elérte a 114 ezret. A tiszta áremelkedés mértéke tavaly elérte a 4,2 százalékot, a kialakult árszint viszont még így is 28,7 százalékkal marad el a 2008-as év áraitól. 2014-ben az átlagos lakásár elérte 10,3 millió forintot, ami 600 ezer forintos növekedést jelentett egy év alatt. Budapesten viszont az átlagár növekedése 900 ezer forintot tett ki, és a használt lakások átlagára a fővárosban a 14,5 millió forintos szintig kúszott. Ez négyzetméterárakban kifejezve 226 ezer forintról 240 ezer forintra történő emelkedést jelent. Ez az első negyedévben még tovább, 254 ezer forintra nőtt, ugyanakkor a lakások átlagára az első negyedévben már nem emelkedett tovább.
Legnagyobb mértékben a nagyobb városokban nőtt a lakáspiaci forgalom: Budapesten a tavaly eladott lakások száma már a 2008-as évi mennyiséghez közelített, elérte annak 88 százalékát. Az értékesítésekből a panellakások aránya a korábban megszokottnál jóval nagyobb volt, 12,8 százalék, ugyanakkor a családi házak részesedése 41 százalékra csökkent.
Balla Ákos szerint a most előrevetített kínálat növekedése annak köszönhető, hogy a lassan megérkező devizahiteles elszámolások hatása fokozatosan lecsapódik, és sok korábbi devizaadós számára válik megdöbbentően világossá a saját helyzete. Így pedig sokan azt a megoldást választják a magas törlesztőrészletek fizetése helyett, hogy inkább eladják a lakásukat.
Balla szerint emiatt komoly méretű kínálat jelenik meg az ingatlanpiacon, melynek hatására a 2015-ös tranzakciószám még a 2014-es évi szintet is meghaladja. A forgalmat és árakat befolyásoló tényező lehetne még a második negyedévben a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) is, mely lassan elérhetővé válik néhány bankban, azonban sok még körülötte a bizonytalanság, és hatása várhatóan csak kismértékű lesz. Megemlíthető még a hitelezés szerepe is, melyet nem vetett ugyan vissza a forintosítás, azonban ennek mértéke nem nagyobb, mint az összes lakáspiaci tranzakció 10-15 százaléka, és várhatóan hosszabb távon sem lesz magasabb ez az arány. Ami viszont feltűnő, hogy egyre jelentősebb az érdeklődés a lakástakarékpénztári termékek iránt.
Balla Ákos úgy véli, az ingatlanpiac mostani egyik legfájóbb pontja, hogy továbbra is hiányoznak a jó minőségű és elérhető árú újépítésű ingatlanok. - Egyelőre nem is látszik a kiút ebből a helyzetből, hiszen csak nagyon bizonytalan, kezdeti lépéseket, gyenge fejlesztői érdeklődést láthatunk – mondja.
Ugyancsak szembetűnő jelenségnek tartja, hogy miközben az albérleti piacon óriási a kereslet, gyakorlatilag hiányzik a kínálat. A bérleti díjak Budapesten egy év alatt 20-30 százalékkal növekedtek, egyfelől a fokozott kereslet, másrészt pedig az ingatlanok hasonló mértékű áremelkedése következtében. A lakásbérleti díjak az általános ingatlanpiaci áremelkedést követik. A kialakuló hiány miatt egyre több a visszaélés is, ismét divatba jött a címlisták árusítása, ami 8-10 ezer forintos veszteséget és rengeteg bosszúságot okozhat egy-egy bérlakást kereső számára – áll az iroda közleményében.
Újbuda
